Alkalmilag ad ki szobát, lakást? Így kell adóznia

Megosztás Tetszik

Időnként, hétvégére, néhány napra adja bérbe lakását turistáknak a tulajdonos. Hogyan kell adóznia? Olvasói kérdésre Surányi Imréné adószakértőnk válaszolt.

Magánszemély kiadja a lakását külföldi turistáknak alkalmanként egy-egy hétvégére, pár napra. Nyári időszakban több hétvégén is lenne lakáskiadás. A lakásban van egy hálószoba két ággyal, egy nappali kanapéval, valamint konyha, fürdőszoba. A magánszemély milyen adózási módokat választhat a lakáskiadásra vonatkozóan, vagy jelen esetben hogyan kell adóznia? Milyen adónemeket kell fizetnie, milyen mértékben a lakáskiadás kapcsán? A magánszemélynek nincs adószáma, és nincs egyéni vállalkozása.

Magánszemélyként (nem egyéni vállalkozóként) turistáknak szálláshely szolgáltatás a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény önálló tevékenységre vonatkozó szabályainak alkalmazásával úgynevezett „egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenység” keretében történhet. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjét a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint „egyéb szálláshely”: a szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

Egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenységet csak az illetékes jegyző által kiadott engedély birtokában lehet végezni.

Áfa

Ingatlan turisztikai, idegenforgalmi célú hasznosítása – függetlenül annak időtartamától és a szolgáltatások jegyzéke szerinti besorolásától – az általános forgalmi adóról szóló (áfa) törvény alkalmazásában kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül és áfa-köteles, de az áfa törvény 188. §-ának (1) bekezdése alapján az adóköteles tevékenységre évi 6 millió forintig alanyi mentesség választható. Adószám kérése szükséges.

Szja

Az „adószámos” magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatói tevékenységből származó jövedelmének megállapítása – választása szerint – történhet tételes költségelszámolással vagy 10 százalék költséghányad levonásával, illetve tételes átalányadó fizetésével.

Tételes költségelszámolás választása esetén a jövedelem a bevételből a szja törvény szerint elismert költségek (ide értve szálláshely-szolgáltatásra hasznosított épület, épületrész arányosított értékcsökkenését is) levonásával határozható meg a szja törvény 16–18. §-ai, 3. és 11. számú melléklete szerint. A 10 százalék költséghányad választása esetén a szállásdíj 90 százaléka számít jövedelemnek.

A kifizető (például utazási iroda) által fizetett szállásdíjból az adóelőleget a kifizetőnek kell levonnia, bevallania és befizetnie. Ha a szállásdíjat magánszemély fizeti, a szállásadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz befizetnie és az adóév végén a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallania.

Az adó (adóelőleg) mértéke: az adóalap 16 százaléka.

Tételes átalányadózás akkor választható, ha a nem egyéni vállalkozóként folytatott egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység megfelel a törvényben előírt feltételeknek [szja tv. 57/A §]. Ezek a következők:

–       A magánszemély a fizetővendéglátó tevékenységét csak egy saját tulajdonú vagy haszonélvezetű, egyéb szálláshelynek minősülő lakásában vagy üdülőjében folytathatja.

–       Ugyanannak a személynek (magánszemélynek vagy például utazási irodának) nyújtott szálláshely időtartama adóévenként a 90 napot ne haladja meg.

–       Az állami adóhatóságnál be kell jelentkezni a települési önkormányzatnál fizetővendéglátóként történt bejegyzésről a jegyzői igazolás kiadását követő 15 napon belül.

A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint. Az éves adótételt akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti („időarányosítás” nem lehetséges). A tételes átalányadót egyenlő részletekben, a negyedévet követő hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül esedékes a megfizetés.

A tételes átalányadózás alkalmazása a magánszemélyt a jogszabály előírása szerinti bizonylat-kiállítási (például vendégkönyv vezetése), valamint adatszolgáltatási, számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség alól nem mentesíti, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bevételi és költségbizonylatot és egyéb üzleti iratot az elévülésig meg kell megőriznie.

Annak a magánszemélynek, aki az adóévben a fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást kell beadnia.

Egyéb közterhek

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló (eho) törvény 3. § (1) bekezdése alapján az egyéb szálláshely-szolgáltató tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot választók esetében az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelmet 27 százalék eho terheli, amelyet a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek az adóval együtt kell levonnia, illetve befizetnie és bevallania. A tételes átalányadózást választó magánszemélynek pedig az eho törvény 4. § (4) bekezdése alapján a tételes átalányadóval együtt, annak 20 százalékát kitevő ehót kell fizetnie.

Az „adószámos” magánszemélynek arra az időszakra, amikor nem rendelkezik egyéb biztosítást megalapozó jogviszonnyal (például munkaviszonnyal), illetve egyéb ellátással (például nyugdíjjal), egészségügyi szolgáltatási járulékot is kell fizetnie (a járulék összege 2015-ben havi 6930 forint, napi 231 forint).

A helyi adókról szóló törvény 1. §-a értelmében az állandó bejelentett lakással nem rendelkező, éjszakai szállás igénybevételével tartózkodó magánszemélyeknek, illetve szállásadóiknak a helyi önkormányzat számára a megkezdett vendégéjszakák száma szerint idegenforgalmi adót kell fizetniük. Az adó konkrét mértékét a helyi rendeletek határozzák meg.