Adómentes munkahelyi támogatás lakásfelújításhoz

Megosztás Tetszik

Olvasónk cafeteria-elemként az adómentes lakáscélú hiteltörlesztési lehetőséget választaná. Milyen feltételeknek kell megfelelnie? A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.

Olvasónk így ismerteti a helyzetet: „Kollégánk cafeteria-elemként az adómentes lakáscélú hiteltörlesztési lehetőséget választaná. Jelenlegi lakásának a megvásárlásakor, 2011-ben már 1,5 millió forint lakáscélú támogatást kapott. Ezt a lakást fel kellett újítani, amihez 4 millió forint lakásfelújítási célú hitelt vett fel 2015-ben. Tartózkodási helyként van bejelentkezve a kollégánk, a saját tulajdonú lakásban. Állandó lakhellyel jelenleg senki nincs a lakásba bejelentkezve. Be kell-e jelentkezniük (kollégánk, 2 gyereke, élettársa)? A lakás vételára 2011-ben 13 millió forint volt. A lakás 105 négyzetméter, amiben 3 szoba, 1 nappali, 1 konyha, 2 fürdőszoba található. Kérdésünk, hogy ez a lakásfelújítási hitel törlesztése támogatható-e adómentesen a munkáltató részéről.”

Szakértőnk válasza

Vissza nem térítendő támogatás bármire nyújtható, csak az a kérdés, hogy milyen adózási következményekkel kell számolni.

Az szja-törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is)

• a vételár,
• a teljes építési költség vagy
• a korszerűsítés,
• akadálymentesítés

költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adómentes, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt. A részletes szabályokat a szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3. pontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletet tartalmazza.

A felújítás nem számít lakáscélú felhasználásnak (szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3.1. pontja), ha pedig a támogatás nem adómentes, akkor az a magánszemélynek a támogatóval fennálló jogviszonyából származó (munkaviszony esetén bérnek minősülő) adó- és járulékköteles jövedelme.

Megjegyzem azonban, hogy a kölcsön és a támogatás szempontjából egyaránt lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáskorszerűsítés, mely esetben nem keletkezik adókötelezettség, ha az ügylet az egyéb feltételeknek is megfelel.

Korszerűsítésnek számít a lakás komfortfokozatának növelése céljából

• víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése,
•  fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
• megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
• az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,
• tető cseréje, felújítása, szigetelése.

A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig [szja-törvény 1. számú melléklet 9.3.4./a) pont].

Ezt figyelembe véve, elsőként azt kell tisztázni, hogy a támogatással törlesztendő kölcsönt valójában korszerűsítésre kapta-e a munkavállaló.

Amennyiben igen, akkor a támogatás adómentességének további feltétele, hogy a lakás feleljen meg a méltányolható lakásigény feltételeinek.

A méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

A rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Együttköltöző, együttlakó családtag: jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló és a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak [szja-törvény 1. számú melléklet 9.3.4./c)-d) pont].

Egyébként a támogatást mindenképpen egy bank vagy a kincstár közreműködésével a 15/2014. (IV. 3.) NGM-rendeletben előírtak szerint lehet adómentesen adni, amelynek keretében az eljárás konkrét menetéről a választott bank vagy a kincstár ad felvilágosítást.