Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás: ezekre kell ügyelni

Megosztás Tetszik

Fontos-e az adómentes lakáscélú vissza nem térítendő munkáltatói támogatásnál a támogatott ingatlanban szerzett tulajdoni hányada, a házasság, a beköltözők száma? Olvasói kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Olvasónk az alábbiakban részletezte kérdését: Abban kérem a segítségét, hogy el tudjuk dönteni, vajon az alábbi paraméterekkel rendelkező esetben a munkáltató nyújthat-e adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatást a munkavállalójának. Ha igen, mekkora összegben? A támogatás ugye maximum 5 millió forint lehet, a vételár 30 százaléka. Mekkora összeget lehet itt figyelembe venni, ha a vételár 18 millió forint, a vevők pedig: a munkavállaló, valamint az ő társa, aki jelenleg nem élettársa, nem házastársa a munkavállalónak? Hány fő az együtt költözők létszáma az ő esetükben? (Munkavállaló + társ + a társ 2 gyereke + közös pocakbabájuk költözik ténylegesen), jelenleg nem házasok, nem élettársak. Úgy tudom, nem mérvadó, hogy a munkavállaló mekkora tulajdoni hányadot szerez? Igaz? A tervrajz szerint 4 szoba található az ingatlanban, méltányolható lakásigénynek megfelelnek-e az együtt költözők vonatkozásában? Mit és milyen összegben, mikor kell fizetnie és kinek, ha kiderül, hogy nem felel meg az ügylet az adómentesség feltételeinek?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ha a vételár 18 millió forint, a munkavállalónak legfeljebb 5 millió forint adómentes támogatás adható, ha a lakás tekintetében bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír, vagy annak bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a támogatás felhasználásával szerzi meg [15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 1. § (1) bekezdés]. Feltétel továbbá, hogy a lakás feleljen meg a méltányolható lakásigénynek.

A méltányolható lakásigény mértéke az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függ. Együtt költöző, együtt lakó családtag jelen esetben a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói (két gyermeke), feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak [személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 9.3.4. d) pont]. A rendelkezés az élettársi kapcsolat igazolására nem ír elő közhiteles nyilvántartásban (ENYER) történt bejegyzést vagy közokiratot, tehát a létszám  megállapítása szempontjából az együtt lakás (költözés) önmagában elegendő. Mivel a leírtak szerint a születendő közös gyermektől függetlenül is eleve 4 főről van szó, a négy lakószobás lakás megfelelhet a feltételnek [szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4. c) pont].

A tervrajz szerinti szobaszám elbírálása szempontjából azonban fontos figyelembe venni, hogy a rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni.

Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem
haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.

A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig rendelkezik a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal. Ha a munkáltató nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja [szja tv. 1. számú melléklet 9.3.2. pont].