adozona.hu
Adó- és járulékkötelezettség egyezményes országból végzett távmunkánál
//test-adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Ado_es_jarulekkotelezettseg_egyezmenyes_ors_OXRA10
Adó- és járulékkötelezettség egyezményes országból végzett távmunkánál
Egy igen egyszerűnek tűnő olvasói kérdésre adott válaszból nyomon követhető, milyen adózási labirintusba kerülhet a munkáltató és a munkavállaló a külföldön végzett munka adókötelezettségének megállapítása során.
A kérdés arra vonatkozott, hol keletkezik az adó- és biztosítási kötelezettség, amikor egy magyar munkavállaló Kanadába költözik a férje kiküldetése miatt, és Kanadából szeretne dolgozni „home office-ban” a magyar cég javára távmunkában.
Kanadával Magyarországnak van kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezménye. Az 1995. évi XVI. törvény 15. cikke értelmében a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme az illetőség országában adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik országban végzik.
Az adókötelezettség eldöntéséhez mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a magánszemély maradhat-e magyar illetőségű (mivel a magyar állampolgár a magyar szja-törvény előírása alapján magyar illetőségű), vagy a kanadai belső szabályok szerint ott is illetőséggel fog rendelkezni. Erről a kanadai hatóságoknál célszerű előzetesen érdeklődni.
Abban az esetben, ha a magánszemély Kanadában illetőséget szerez, (mert például több mint 183 naptári napot ott tölt, vagy mivel a legszorosabb családi kapcsolata (férje) is Kanadában tartózkodik) akkor az egyezmény alkalmazásában meg kell vizsgálni, hogy melyik országban lesz illetőséggel bíró. Az egyezmény 4. cikkét kell ilyen esetben segítségül hívni. Eszerint, ha a magánszemély a magyar lakóhelyét fenntartja a külföldi munkavégzés alatt, akkor a személyes és gazdasági kapcsolatok alapján lehet eldönteni az illetőséget. Mivel a gazdasági kapcsolat Magyarországhoz köti és a férje pedig Kanadához, ezért elképzelhető, hogy itt is a 183 nap fogja eldönteni az illetőséget. A 183 nap fizikai ott tartózkodást jelenti, tehát minden megkezdett Kanadában töltött naptári napot figyelembe kell venni. (Ha a kiköltözést megelőzően is járt Kanadában a házaspár, azt is figyelembe kell venni.)
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, milyen teendői vannak kanadai illetőség esetén a magyar munkáltatónak, hogyan alakulnak a kötelezettségek magyar illetőség esetén!
Hozzászólások (0)