A kárenyhítési alapba befizetett hozzájárulásból kapott támogatás

Megosztás Tetszik

A kárenyhítő juttatás adóügyi megítélésével kapcsolatosan fontos tudni, hogy 2021-től az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos támogatásnak minősül e támogatás is, és emiatt nem kell bevételként figyelembe vennie az őstermelőnek.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről a 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban: törvény) rendelkezik, mely szerint a mezőgazdasági termelőknek meghatározott nagyságú termőföld esetén – a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából – kockázatközösséget kell alkotniuk, de a törvényben meghatározott esetekben a termelők önként is beléphetnek a kockázatközösség tagjai közé.

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az említett törvényben foglaltaknak megfelelően köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni, ami a káresemények ellentételezésére szolgál, hiszen a tag valamely káresemény bekövetkezése esetén a törvényi feltételeknek megfelelően kárenyhítő juttatásra jogosult.

A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének határideje 2021. szeptember 15. A megfizetés kötelező, mulasztás esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A kárenyhítési hozzájárulás határidőre történő beérkezése az egyik alapfeltétele a kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megszerzésének. A fizetési kötelezettség részleteiről a Kincstár 2021. július 31-éig határozatban tájékoztatta az érintetteket.

Lényeges változás, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében a kárenyhítési hozzájárulás mértéke emelkedett a korábbi évekhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ültetvényművelésre szolgáló termőföld és szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 4 500 forint, míg az egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1 500 forint a termelő befizetési kötelezettsége.

Kár esetén a befizetett hozzájárulásra tekintettel kifizetett kárenyhítő juttatás összege nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott juttatásnak, mivel a kérelmezőnek nem kell a folyósító felé elszámolnia a cél szerinti felhasználásról (Szja tv. 3. § 42. pont). A törvény 12. §-a alapján a kárenyhítő juttatás összegét a hozamérték-csökkenésből kiindulva kell megállapítani.

Mivel a befizetett összeg a káresemények ellentételezésére szolgál, ami nem jelenti egyben a költségek fedezetét is, inkább jövedelempótló célt szolgál, így amennyiben adózó a befizetett összeget a költségei között érvényesíti, akkor a kárenyhítésre tekintettel folyósított összeg – egyéb támogatás címén – bevételnek minősül.

Az e címen folyósított összeg támogatásnak minősül, amely az Szja tv. 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az adózási feltételül megjelölt bevételi értékhatárt megemeli. Ennek a szabálynak csak az egyéni vállalkozók esetében van jelentősége 2021-től.

A kárenyhítő juttatás adóügyi megítélésével kapcsolatosan viszont fontos változás, hogy 2021-től az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos támogatásnak minősül e támogatás is és emiatt nem kell bevételként figyelembe vennie az őstermelőnek.

A kárenyhítési alapba befizetett összeg a költségek között elszámolható.

Átalányadózó nem számol el költséget, hanem számított jövedelme van, de az Szja tv. rendelkezései szerint a költségeit elszámoltnak kell tekinteni.