Mit tegyen az egyéni vállalkozó, ha a tevékenységét szüneteltetni akarja?

Megosztás Tetszik

Nem ritka, hogy valaki azért lesz egyéni vállalkozó, mert másként nem tud munkához jutni, megbízást csak így kap egy-egy cégtől. Ugyanakkor az sem rendhagyó, hogy a munkaerőpiaci körülmények arra kényszerítik, szüneteltesse egyéni vállalkozóként tevékenységét. A feltételeket összegyűjtöttük.

Sokan vannak, akik azért váltak egyéni vállalkozóvá (közismerten kényszervállalkozóvá), mert munkavállalóként nem tudnak elhelyezkedni, a cégektől csak akkor juthatnak megbízáshoz, ha számlaképesek. Ezt a megoldást a cégek azért is kedvelik, mert jobban tudnak a piaci viszonyokhoz alkalmazkodni, egyszerűen nem adnak újabb megbízást, ha termékeik, szolgáltatásaik iránt nincs kereslet.

Előfordulhat az is, hogy a kényszervállalkozó határozott idejű munkaszerződéssel rövidebb-hosszabb időre mégis el tud helyezkedni, mialatt egyéni vállalkozóként nem folytat tevékenységet. Ilyen helyzetekben sok egyéni vállalkozóvá vált magánszemély azzal szembesülhet, hogy akár hónapokig nincs vállalkozói bevétele, de az adó- (járulék-)kötelezettségeit egyéni vállalkozóként is teljesítenie kell, ha nem szünteti meg a vállalkozói tevékenységét. A tevékenység megszüntetése viszont azzal a kockázattal jár, hogy ha mégis vállalkozói megbízás adódik számára, kezdheti elölről az egyéni vállalkozói bejelentkezéssel járó procedúrát. Ezt azzal kerülheti el, ha a megszüntetés helyett a tevékenység szüneteltetését választja.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szüneteltetést a körzetközponti jegyzőnél – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A bejelentés díj- és illetékmentes. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenység bármikor – a folytatásra vonatkozó szintén díj- és illetékmentes bejelentéssel – folytatható. Minderről az adóhatóság hivatalból értesül.

A szüneteltetés időtartama alatt a magánszemély mentesül az egyéni vállalkozói adókötelezettségek teljesítése alól, viszont egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, a szüneteltetés időtartamára vonatkozóan adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szüneteltetés megszűnését követően sem kérhet.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével összefüggő személyi jövedelemadó (szja)-szabályokat az Szja tv. 57. §-a tartalmazza. Ezek szerint a szüneteltetés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenység alapján a szüneteltetés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

– a befolyt bevétel a szüneteltetés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek,
– az igazoltan felmerült kiadás a szüneteltetés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül. Ezeket az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szüneteltetés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A tevékenység későbbi folytatásához, folytathatóságához szükséges – a szüneteltetés időszakában elkerülhetetlen – kiadásokat a tevékenység újra folytatásának évében lehet elszámolni.

A tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt megszüntethető a pénzforgalmi vállalkozói bankszámla is. Ha azonban az egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy pénzforgalmi bankszámláját nem szünteti meg, és ezen számlán a hitelintézet kamatot ír jóvá, a jóváírt kamat után a hitelintézetet kamatadó-levonási kötelezettség terheli [Szja tv. 65. § (3) bekezdés b) pont ba) alpont]. Annak érdekében, hogy a hitelintézet előbbi adókötelezettségét teljesíteni tudja, az egyéni vállalkozónak a szünetelés tényét (a szünetelésnek a körzetközponti jegyző részére történő bejelentésével egyidejűleg) a hitelintézet számára be kell jelentenie [Szja tv. 57. § (4) bekezdés b) pont].

A tevékenységét szüneteltető, átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mentesül az alól, hogy ha munkaviszonyt létesít, elveszti az átalányadózásra való jogosultságát [Szja tv. 50. § (9) bekezdés].

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetési ideje alatt nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetni, az egészségügyi szolgáltatásra a jelenleg havi 5100 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik jogosulttá. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie arra az időtartamra, amely alatt a tevékenysége szünetel.

Surányi Imréné