Családi adókedvezmény: speciális esetek, egyértelmű válaszok

Megosztás Tetszik

A 2011. január 1-jétől hatályos új családi adózás valóban gyökeresen különbözik az eddigi hasonló adó-szabályozásoktól. A legfőbb újítás - és egyben a nyugat-európai modellekhez közelítő elem - mindenképp az, hogy az új törvény nem adókedvezményben, hanem adóalapcsökkentésben gondolkodik. Mégis az adóforintjaikat kiszámolni igyekvők leginkább a gyermekek számától “drasztikusan” függő jóváírás mértékéről jegyezték meg a kormány által egyértelmű utat kijelölő adórendszert.

Az alábbiakban megkíséreltük összeszedni azokat a kérdéseket, amelyek a családi adózás “eldugottabb” részeit érintik, de kitérünk azokra a problémafelvetésekre is, melyeket nem lehet elégszer ismételni.

Férjemmel közösen három gyereket nevelünk. Ketten még általános, illetve középiskolába járnak, a legidősebb fiúnk viszont már egyetemista. A törvényből azt olvasom ki, hogy a mi családunk már a megemelt összegű adóalapkedvezménnyel számolhat, de ezt csak két gyerekre érvényesíthetjük. Szeretném pontosan érteni, hogy mit jelent ez.

A törvény szerint a nem kedvezményezett – vagyis az önök esetében az egyetemista fiú - gyermek csak a családi kedvezmény igénybe vehető összegének meghatározásánál számít. Az önök esetében tehát az egyetemista fiú “megemeli” a gyermekenként érvényesíthető összeget (206.250 forintra), viszont ezt kizárólag a testvéreire lehet érvényesíteni, rá magára nem. (A főszabály szerint az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62 500 forinttal, 3 vagy több esetén 206 250 forinttal lehet csökkenteni havonta és eltartottanként.). Adókedvezményre átszámítva Ön 2 x 33 000 = 66 000 forint családi kedvezményre jogosult.

Milyen esetben kaphat adókedvezményt, aki evás, vagy ekhos szülő?

Ha valaki megszerzett jövedelme után az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) választja, akkor azt kell meghatározni, hogy mekkora rész tartozik az személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózó, összevont adóalapba, illetve, hogy mekkora rész az ekho alapja. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre lehet kizárólag családi adókedvezményt érvényesíteni. Ha valakinek csak evás bevétele (jövedelme) van, akkor neki nincs összevont adóalapja, aminek a terhére érvényesíteni lehetne a családi kedvezményt.

Mi történik, ha valaki elfelejtette leadni időben a nyilatkozatot a munkáltatójának?

A családi kedvezményre érvényesítését szolgáló nyilatkozat határidjét nem a munkáltató állapítja meg. A törvény szerint a bérfizetés előtt ésszerű határidőn belül kell leadni. Tehát ha valaki az év elején nem nyilatkozott a családi kedvezmény igénybevételéről, az az év során bármikor megteheti. A nyilatkozatot követő hónap bérszámfejtésénél a munkáltatónak már figyelembe kell venni. Tehát nem csak az év végi bevallásban érvényesítheti a családi adókedvezményt az, aki az év elején elmulasztotta a nyilatkozatot. A nyilatkozatot év közben bármikor lehet változtatni.

Élettársi kapcsolatban élünk, három kiskorú gyermeket nevelünk. Ebből kettő a feleségemé, egy pedig közös, akivel jelenleg gyed-en van. Minhárom után ő kapja a családi pótlékot. Én érvényesíhetek-e három gyerek után családi adókedvezményt?

Az élettársi kapcsolatban élő, nem vér szerinti szülő év közben nem jogosult a családi kedvezmény igénybevételére az általa nevelt gyermek után, de az eltartottak számánál figyelembe lehet venni. Így év közben a vele élettársi kapcsolatban élő párja a saját vérszerinti gyermeke után élhet a lehetőséggel, de adóra átszámítva nem 10 ezer, hanem 33 ezer forint családi kedvezmény illeti meg. Az év végi bevallásban viszont megosztás révén már mindhárom gyermek után érévényesítheti a családi kedvezményt az élettárs.

Egyedülálló anya vagyok, a kislányom 18 éves elmúlt, végzős gimnazista. Jelenleg emelt, 13.700 forintos családi pótlékot kapok. Felsőoktatásban szeretné folytatni tanulmányait. Meddig kaphatom a családi pótlékot, és a családi adókedvezményben részt vehetek-e?

Amíg a gyerek közoktatási intézményben tanul, kedvezményezett eltartottként vehet részt a családi adózásban annak a tanévnek augusztus 31-ig, amelyikben betölti a 20.életévét.Vagyis ezt követően – attól függetlenül, hogy még egyetemista – Ön már nem veheti igénybe utána a családi adóalap-kedvezményt.

Magyarországon adózom, a párom Németországban. Jelenleg 5 hónapos terhes. Németországban élünk.  Kérdésem, hogy én érvényesíthetem-e az adókedvezményt itthon?

Aki Magyarországon adózik, az lakóhelytől függetlenül érvényesítheti a családi adókedvezményt, tekintettel a születendő gyermekre. (A magzat 91 napos korától jár a kedvezmény, az orvos által kiállított igazolás figyelembe vételével.) Attól a hónaptól fogva, amelyben a gyermek megszületik, az irányelv azonban már  családi pótlék folyósítását veszi figyelembe. Abban az esetben tehát, ha a gyermek születését követően az édesanya Németországban jogosult a családi pótlék igénylésére, Ön már nem érvényesítheti itthon a családi adózást a gyermekre tekintettel.

Egyéni vállalkozó év közben érvényesíthet-e családi adókedvezményt a vállalkozói kivétjével szemben?

Érvényesíthet!

Egyéni vállalkozásom nyeresége után érvényesíthetek-e családi adókedvezményt?

Mivel a családi adózást csak az összevont adóalappal szemben lehet érvényesíteni, ezért az a vállalkozások nyeresége után nem vehető figyelembe, lévén ez nem képezi az összevont adóalap részét.

A kiskorú eltartottakon kívül ki után lehet még érvényesíteni családi adókedvezményt?

Saját jogán jogosult családi pótlékra, így érvényesítheti a kedvezményt a 18 év feletti árva vagy félárva személy, aki még tanulmányokat folytat, a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha már nem folytat tanulmányokat, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is.

Három kiskorú gyermeket nevelünk a férjemmel. A családi adókedvezményt eddig nem igényeltük, mert a munkáltatónk (egy cégnél dolgozunk) nem tett róla említést, hogy létezik ilyen. Lehetséges ezt visszamenőleg igényelni?

Jövőre, az éves adóbevallásban érvényesítheti a korábban elmaradt visszaigénylést. Ha valaki az év elején nem nyilatkozott a családi kedvezmény igénybevételéről, az az év során bármikor megteheti. A nyilatkozatot követő hónap bérszámfejtésénél a munkáltatónak már figyelembe kell venni. Tehát nem csak az év végi bevallásban érvényesítheti a családi adókedvezményt az, aki az év elején elmulasztotta a nyilatkozatot. A nyilatkozatot év közben bármikor lehet változtatni.

Nagymama vagyok, s a férjemmel együtt neveljük az unokámat. Én nyugdíjas vagyok, a férjem még dolgozik, valamelyikünk érvényesíthet családi adókedvezményt?

A kérdésből nem derül ki, milyen hivatalos minőségben nevelik az unokát. Ha az unoka után jogosultak a családi pótlékra, akkor jogosultak a családi kedvezményre is. Egyébként nem.