hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ebben is bakizni szoktak az adózók

  • adozona.hu

A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja. Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5 százalékot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet) – emlékeztet közleményében a NAV.

Az adóhatóság több ellenőrzéskor tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

Ellenőrzési tapasztalatok:

• Az adózók jellemzően ott hibáznak, hogy vagy egész számra vagy két tizedesjegyre kerekítenek, holott a statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

• Kisebb mértékben, de olyan eset is előfordul, hogy az adózó átlépi a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, ugyanakkor megfeledkezik a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségéről.

• Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére.

• Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát.

Vonatkozó jogszabály:

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22–24. paragrafusok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke:

A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

A létszám meghatározása:

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.

Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1,9 fő.

Abban az esetben, ha a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,9 fő után kell megfizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás bevallása, megfizetése:

A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves hozzájárulás 25 százaléka. Az előleg összegét szintén a munkaadó állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A tevékenységét megkezdő munkaadónak az első teljes negyedév után kell először bevallást benyújtania és előleget fizetnie.

A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink