Várandós kismama külföldi ellátása, biztosítása

Megosztás Tetszik

Magyarországon 365 napot meghaladó magyar egészségügyi biztosítással rendelkező állapotos nő Németországba költözne, a születendő gyermek apjához, aki német állampolgár, Németországban dolgozik, ott biztosított, nincsenek összeházasodva. Szülés után a csed és a gyed folyósításának van-e valami akadálya amiatt, hogy Németországban szül, illetve ott él? A csed és gyed folyósításának ideje alatt – magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel – milyen egészségügyi ellátás illeti meg Németországban? – kérdezte olvasónk. Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A nő jelenleg is dolgozik Magyarországon, a továbbiakban munkáját Németországból, online módon szeretné ellátni, magyarországi biztosítási jogviszonya megmarad. Életvitelszerűen Németországban szeretne élni, azt tervezi, hogy ott fog szülni is. Mit kell tenni annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátása Németországban és Magyarországon is biztosított legyen? Megmaradhat-e a magyarországi állandó lakóhelye az egészségügyi szolgáltatás németországi igénybevétele esetén is? A terhessége hátralévő részében a várandóssági protokoll szerint előírt vizsgálatok (vérvétel, ultrahang stb.) Németországban elvégezhető-e a magyar biztosítási jogviszonyára tekintettel, illetve van-e akadálya annak, hogy Németországban szüljön? Az S1-es igazolás megoldhatja-e a fenti problémákat, illetve az mire jogosítja? – sorolta további kérdéseit olvasónk.

Az uniós közösségi rendelet szabályai alapján a természetes személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított – szögezte le válasza elején szakértőnk.

Főszabály szerint a nem kiküldetésben dolgozó munkavállaló abban az államban biztosított, amelyben a kereső tevékenységét végzi. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély Németországban él, és ott végzi a tevékenységét egy magyar foglalkoztató részére, akkor mind az szja-t, mind a járulékokat Németországban kell megfizetnie. A járulékok teljesítésével kapcsolatos kérdések ügyében javasolt a német tb-hatósággal felvenni a kapcsolatot. A magyar foglalkoztatónak ugyanis a németországi előírások szerint kell eljárni.

Az adófizetés vonatkozásában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kell megnézni, amit Magyarország az adott másik országgal kötött. Az általános szabály az, hogy ott kell adózni, ahonnan az adóévben 183 napot meghaladóan bevétele származott a munkaválllónak.

2011. évi LXXXIV. törvény 14. Cikk

(2) Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként említett államban adóztatható, ha

a) a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és

b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és

c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.

Csed abban az esetben jár, ha biztosítási jogviszonya van Magyarországon, ennek értelmében – szakértőnk véleménye szerint csedre nem lesz jogosult. Szintén a helyi hivatallal kell egyeztetni, hogy mire lesz így jogosult a kismama Németországból az anyasági ellátások tekintetében.

A családi juttatások kapcsán elmondható, hogy a gyed, a gyes és a családi pótlék családi juttatásnak minősülnek, ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen családi juttatások érhetők el Németországban, és a hivatal meg fogja állapítani, mire jogosult a kismama, ki lesz az illetékes kifizető. Feltételezhetően a németországi családi juttatások magasabbak, mint a magyarországiak, így a németországi ellátásokra lesz jogosult.