Új uniós terv a társasági adóra

Megosztás Tetszik

A társasági adózás uniós rendszerének mélyreható reformját célozza az a cselekvési terv, amit szerdán terjesztett elő az Európai Bizottság. Brüsszel többek között leporolja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó korábbi javaslatát, és arról is gondoskodni kíván, hogy a cégek ott fizessenek adót, ahol a nyereségük keletkezik.

A méltányos és hatékony társasági adózásról szóló új cselekvési tervet terjesztett elő szerdán az Európai Bizottság.

A mostani kezdeményezés már a második azoknak a javaslatoknak a sorában, amelyek célja az adókikerülés jelenségének visszaszorítása, az államkasszák számára a fenntartható bevételek biztosítása és az egységes piac megerősítése a vállalkozások számára. „Összegezve, ezek az intézkedések jelentős mértékben továbbfejlesztik a társasági adóra vonatkozó feltéteket az Unióban, méltányosabbá, hatékonyabbá és növekedésbarátabbá téve azokat” – jellemzi a testület az új javaslatokat.

A Bizottság szerint a társasági adózásra vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás nem felel meg a modern gazdaság igényeinek. Az összehangolatlan nemzeti intézkedéseket bizonyos vállalatok kihasználják, hogy kibújhassanak adófizetési kötelezettségük alól az EU területén. Ez jelentős bevételkiesést okoz a tagállamoknak, nagyobb adóterhet ró az állampolgárokra, és versenytorzuláshoz vezet azon vállalkozások számára, amelyek nyereségük után megfelelően adóznak.

„A mai napon elfogadtunk egy nagyra törő, de reális tervet a méltányosabb és növekedésbarátabb adóztatásról az Unióban. Ez a terv azon az alapelven nyugszik, hogy minden vállalkozás – kicsi vagy nagy, helyi vagy globális – méltányosan járuljon hozzá az adóterhekhez ott, ahol tényleges üzleti tevékenységet folytat és nyereségre tesz szert” – szögezte le Valdis Dombrovskis, a testület euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke.

„Az Unióban a társasági adózásnak radikális reformokra van szüksége. A növekedés, a versenyképesség és a méltányosság érdekében a tagállamoknak össze kell fogniuk, és mindenkinek viselnie kell a ráeső méltányos adóterhet. A Bizottság a mai napon lefektette a társasági adózásra vonatkozó új uniós megközelítés alapjait. Most a tagállamokon a sor, hogy építsenek rá” – fogalmazott Pierre Moscovici, aki a gazdasági, pénzügyi és adóügyi kérdésekért felel az Európai Bizottságban.

A cselekvési terv egyik meghatározó eleme a közös konszolidált társaságiadó-alapra (CCCTB vagy KKTA) vonatkozó évekkel ezelőtti bizottsági javaslat ismételt előterjesztése.

Brüsszel érvelése szerint a KKTA minden területen előrelépést jelentene, hiszen javítja az egységes piacot a vállalkozások számára, miközben megszünteti a társaságiadó-kikerülés lehetőségét. Emlékezetes, hogy a Bizottság 2011-ben egy ízben már letette a javaslatot az asztalra, amiről azonban egyetértés hiányában elakadtak a tárgyalások. A testület a KKTA által kínált előnyöket figyelembe véve most mégis esélyt lát a tárgyalások folytatására.

A közös adóalap révén valamennyi tagállam ugyanazon szabályok alapján számolná ki a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok leadózandó nyereségét. Ez által ki lehetne küszöbölni a tagállami rendszerek között meglévő kiskapukat és joghézagokat, amelyeket jelenleg a cégek kihasználhatnak. A konszolidáció révén pedig feleslegessé válnának az egy adott vállalatcsoporton belüli transzferárak, amelyek jelenleg a nyereségek átcsoportosításának (úgynevezett profit shifting) egyik fő mozgatórugói. A közös társasági adóalap teljesen átláthatóvá tenné az egyes tagállamok tényleges adórátáját, mivel eltávolítaná a nemzeti rendszerekben meglévő nehezen átlátható és kedvezményes adómegoldásokat. Ezzel pedig csökkentené a kártékony adóverseny mértékét.

A Bizottság által 2016-ban előterjesztendő új KKTA kötelező lesz, legalább a multinacionális cégek számára. A Bizottság néhány éve még egy választható verziót javasolt, mert akkor az adókörnyezet egyszerűsítése számított az elsődleges célnak. A közös adóalap előnyei azóta potenciális adóelkerülés ellenes intézkedésként is nyilvánvalóvá váltak. A jelenlegi jogi kiskapukat kihasználó nagyobb cégek azonban aligha lépnének be a rendszerbe, ha csak nem kötelező. Utóbbi által viszont az agresszív adótervezést leggyakrabban alkalmazó vállalatokra is kiterjedhetne a rendelkezés.

A tagállamok megegyezésre való hajlandóságának növelése érdekében már az eredeti javaslat is több szakaszban vezette volna be a közös konszolidált társaságiadó-alapot. Első lépcsőben elhalasztanák a konszolidációt, mert eddig ez bizonyult a tárgyalásokon a legkeményebb diónak. Így a tagállamok gyorsabban haladhatnának a javaslat más aspektusainak a megtárgyalásával. Mihelyt a közös alapról sikerülne megállapodni, második lépcsőben bevezetnék a konszolidációt is.

A Bizottságnál hangsúlyozzák, hogy a KKTA semmi esetre sem az adókulcsok harmonizálásának irányába mutató első lépés, ahogy azt egyébként számos tagállam is feltételezi. A tagállamok tehát ezután is maguk határozhatnák meg a társasági adó mértékét. A KKTA ugyanakkor nagyobb átláthatóságot teremt majd a tényleges társasági adóhelyzetet illetően a tagállamokban, tisztességesebb versenyt teremtve az EU-n belül.

A cselekvési terv kijelöli a hatékony uniós adóztatáshoz vezető utat, amelynek lényege, hogy a vállalatok a nyereség keletkezése szerinti országban kötelesek méltányos összegű adót fizetni. Számos módon el lehet érni ezt, anélkül hogy harmonizálni kelljen a társaságiadó-kulcsokat az Unión belül. A Bizottság többek között intézkedéseket javasol a joghézagok kiküszöbölése, a transzferárazási rendszer javítása és a kedvezményes adórendszerekre vonatkozó szigorúbb szabályok végrehajtása érdekében. Ezek a kezdeményezések előmozdíthatják a tagállamok között jelenleg zajló, a hatékony adóztatásra vonatkozó uniós megközelítésről folytatott vitát.

A nem együttműködő joghatóságokkal szemben alkalmazandó nyíltabb és egységesebb uniós bánásmód érdekében a Bizottság közzétett egy páneurópai jegyzéket a tagállamok által feketelistára tett harmadik országokról és területekről. A jegyzéket az adóügyi kérdésekben nem együttműködő joghatóságok átvilágítására, valamint az ezekre irányuló közös uniós bánásmód kidolgozására lehet felhasználni. A jegyzék ily módon meg fogja erősíteni a tagállami közös védelmi rendszert a bevételeket fenyegető külső veszélyek ellen.

A Bizottság elindított továbbá egy nyilvános konzultációt, hogy visszajelzést kapjon arról, hogy a vállalatokat kötelezni kell-e bizonyos adózási információk közzétételére, beleértve az országonkénti jelentéstételt. A konzultáció, együttesen a Bizottság jelenleg folytatott hatásvizsgálati munkájával, előmozdítja majd az esetleges jövőbeni intézkedések kialakítását.