Tb és munkanéküli ellátás külföldön: új szabályokon dolgozik az EU

Megosztás Tetszik

Három helyett legalább hat hónapig jogosultak lennének a munkanélküli ellátásokra egy másik uniós tagállamban állást kereső munkavállalók, a gazdaságilag inaktív és tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldiektől viszont visszatarthatnák a fogadó országban a tb-ellátásokat. Többek között ezeket a rendelkezéseket tartalmazza Brüsszel új javaslata a társadalombiztosítási rendszerek összehangolására.

A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására vonatkozó uniós jogszabályok módosítására terjesztett elő javaslatot kedden az Európai Bizottság.

A javaslatot bemutató Marianne Thyssen biztos kiegyensúlyozottnak nevezte a tervezetet, amely megkönnyíti a munkavállalók szabad mozgását és védi jogaikat, ugyanakkor megerősíti a nemzeti hatóságoknak az esetleges csalások és visszaélések elleni küzdelemre szolgáló eszközeit.

A módosítandó jogszabály szorosabb kapcsolatot teremt a társadalombiztosítási hozzájárulások fizetésének helye és a biztosítás igénybevételének helye között, hogy a tagállamok között a pénzügyi terhek igazságosan kerüljenek megosztásra.

A javaslat a munkanélküliségi ellátások, a tartós ápolási biztosítások, a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálása, és a gazdasági tevékenységet nem végző polgároknak a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való hozzájutása területén teszi naprakésszé a vonatkozó uniós rendelkezéseket.

1. Munkanélküliségi ellátások

Az álláskeresők az eddigi 3 hónap helyett legalább 6 hónapon keresztül vehetik majd igénybe a munkanélküliségi ellátást egy másik tagállamban. Ezzel a Bizottság érvelése szerint nagyobb esélyük lesz arra, hogy munkahelyet találjanak.

A határ menti ingázók (akik másik országban laknak és dolgoznak, és legalább egyszer egy héten hazalátogatnak) esetében annak a tagállamnak kell majd folyósítania a javaslat értelmében a munkanélküli segélyt, ahol az utolsó 12 hónapban dolgoztak. Ez azon az elven alapul, miszerint az a tagállam fizet, amelyik bevételezte a társadalombiztosítási hozzájárulásokat.

2. Tartós ápolási biztosítás

A javaslat egyértelművé teszi, hogy mi tartozik a tartós ápolási ellátások körébe, és hogy a mobilitást gyakorló polgárok hol vehetik ezeket igénybe. Ez nagyobb jogbiztonságot teremt az elöregedő társadalmakban annak az egyre növekvő rétegnek, amelynek tagjai tartós ápolásra szorulnak.

3. A gazdasági tevékenységet nem végző polgárok hozzáférése a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz

A javaslat az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján kimondja, hogy a tagállamok megtagadhatják a társadalombiztosítási ellátások nyújtását azoktól a költöző polgároktól, akik gazdaságilag inaktívak – vagyis se nem dolgoznak, se nem keresnek aktívan munkát – és az adott tagállamban nincs tartózkodási joguk. A gazdaságilag inaktív polgárok akkor rendelkeznek ilyen joggal, ha megélhetésük valamilyen módon biztosított (megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek), és teljes körű egészségbiztosítást kötöttek.

4. A kiküldött munkavállalók társadalombiztosításának koordinálása

A Bizottság javasolja a kiküldött munkavállalók társadalombiztosításával kapcsolatos adminisztratív szabályok megerősítését. Biztosítani kívánja, hogy a nemzeti hatóságok a megfelelő eszközökkel ellenőrizni tudják e munkavállalók társadalombiztosítási jogállását, és egyszerűbb együttműködési eljárást helyez kilátásba a tagállami hatóságok között az igazságtalan vagy visszaélésszerű gyakorlatok megszüntetése érdekében.

5. A gyermekek utáni kedvezményeknél nincs változás

Végül a javaslat nem módosítja a gyermekügyi ellátások exportját érintő aktuális szabályokat. A családi pótlékok indexálásáról nincs szó (eltérően a korábban a britekkel kötött megállapodástól): a szülő munkavégzése szerinti ország fizeti a gyermek után járó családi pótlékot, és annak összege nem igazítható ki a gyermek lakhelyének figyelembevételével. Az EU-ban a családi pótlékok kevesebb, mint 1 százalékát viszik át egyik tagállamból a másikba.