Most még nem vezet be közösségi digitális adót az EU – a franciák, a spanyolok, az olaszok és az osztrákok hajthatatlanok

Megosztás Tetszik

Lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek mai döntése értelmében.

Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere arról számolt be, hogy egyelőre nem tárgyalnak tovább a kérdésről, mivel több tagállam ellenállása miatt hónapokon keresztül nem sikerült megállapodni.

A hatályos szabályok értelmében a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak adópolitikai ügyekben egyhangú szavazással kell döntenie, márpedig Dánia, Finnország, Írország és Svédország ma is megvétózta a kezdeményezést.

Elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről 2020-ban születne megállapodás a tervek szerint.

A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelenleg ilyen egyezményen dolgozik az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálása érdekében.

Teodorovici kiemelte: ha az OECD-reform elbukik vagy halasztást szenved, akkor az EU újra napirendre veszi az ügyet.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos "sajnálatosnak, elszalasztott lehetőségnek" nevezte azt, hogy nem tudtak kompromisszumra jutni a tagállamok, mindazonáltal hangsúlyozta, a tervezet még nem "halott", és visszatérnek a kérdésre jövőre, amennyiben nem sikerül tető alá hozni a globális megállapodást.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében a digitális cégeknek ott is adózniuk kellene, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van.

Hasonló adót egyes tagállamok, például Ausztria, Franciaország és Olaszország már bevezettek nemzeti szinten, vagy ezt tervezik.

Az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett arra, hogy a tanács az adópolitika bizonyos területein is térjen át a legtöbb egyéb szakpolitikai téren már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalra, a tagállamok többsége azonban ezt ellenzi.

Elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, miután a lisszaboni szerződés lehetővé teszi az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése.

A minősített többségi szavazásokon elegendő, ha a tagállamok 55 százaléka támogat egy adott javaslatot, amennyiben összesített népességük kiteszi az Európai Unió 65 százalékát.

Washington a Kereskedelmi Világszervezet elé vinné a Google-adót

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé viszi az általa diszkriminatívnak tartott adókat, amelyeket Franciaország és más európai országok akarnak kivetni olyan nagy nemzetközi internetes vállalatokra, mint a Facebook és a Google – közölte Chip Harter, az amerikai pénzügyminisztérium nemzetközi adózási kérdésekben illetékes államtitkár-helyettese ma Párizsban.

Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország és Ausztria azt tervezi, hogy nemzeti szintű törvénnyel kötelezi adózásra a nagy internetes vállalatokat, miután az Európai Unión belül nem sikerült megállapodni egy közösségi szintű digitális adó bevezetéséről. Más, Európán kívüli országok, például Ausztrália is, hasonló lépést terveznek a nemzetközi adószabályok szélesebb reformjának hiányában.

Harter a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kétnapos tanácskozása előtt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az ilyen egyoldalúan elfogadott törvények átgondolatlanok, és jobb lenne folytatni a szélesebb nemzetközi adóreform végrehajtását célzó egyeztetéseket az OECD keretein belül. A nemzetközi adórendszerre váró kihívások sokkal nagyobbak annál, mint az a kérdés, hogy miként adóztassuk meg a közösségi médiát és az internetes keresőmotorokat működtető vállalatokat - mondta.

A nagy internetes vállalatok megjelenése a végletekig feszítette a nemzetközi adószabályokat, mivel ezek a vállalatok a legalacsonyabb adókulccsal rendelkező országokba vihetik el profitjukat, függetlenül a bevétel keletkezésének helyszínétől, amit sok ország igazságtalannak tart.

Az Egyesült Államok ellenez mindennemű digitális szolgáltatási adó javaslatot, legyenek azok franciák vagy angolok. A közelmúltbeli francia javaslatok túlnyomó többsége erősen diszkrimatív amerikai vállalatokkal szemben – szögezte le Harter, jelezve, hogy az amerikai kormányzat tanulmányozza, hogy a kereskedelmi megállapodások és szerződések alapján a WTO elé vihetik-e az ügyet.

A nemzetközi adószabályok globális reformjáról évek óta folynak a tárgyalások, de a haladás lassú, tekintettel a nemzeti érdekek erős különbözőségeire.

A francia nemzetgyűlés áprilisban kezdi el megvitatni azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől 3 százalékos adóval sújtják a világszinten évi legalább 750 millió eurós, ezen belül pedig Franciaországban legalább 25 millió eurós bevételt elérő nagy nemzetközi internetes vállalatokat. Nagy-Britannia és más európai országok a jövő évtől vetnének ki hasonló adót.