adozona.hu
Mégis köt vámmegállapodást az EU-val Nagy-Britannia?
//test-adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Megis_kot_vammegallapodast_az_EUval_NagyBri_CEM5JM
Mégis köt vámmegállapodást az EU-val Nagy-Britannia?
Lesz vámmegállapodás Nagy-Britannia és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnése után – véli a brit üzleti minisztérium vezetője.
Greg Clark a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva alig burkolt figyelmeztetést intézett a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas, az unióval fenntartandó bármiféle szoros vámpartnerség lehetőségét elvető Brexit-táborának képviselőihez is, mondván: a japán Toyota autógyár két nagy-britanniai üzemében 3500-an dolgoznak, és a cég éppen most készíti elő a döntést arról, hogy hol legyen a következő európai gyára. Clark szerint a japán autóipari óriás dönthet úgy is, hogy az új üzemet Nagy-Britannia helyett "a kontinensre" telepíti.
A miniszter hangsúlyozta: a Toyota brit termelőüzemeibe a felhasznált részegységek fele európai beszállítóktól érkezik a nap 24 órájában, éppen az adott termelési folyamatnak megfelelő pillanatban, és ez a termelési modell nem tesz lehetővé még kétórás beszállítói késést sem. Ugyanerre a brit gazdaságban jelenlévő más nagy autógyártók is felhívták már a kormány figyelmét.
A londoni alsóház üzleti, energiaügyi és iparstratégiai bizottságának (BEIS) nemrégiben tartott meghallgatásán a Honda brit érdekeltségeinek szakértői elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek az uniós beszállítóktól származó részegységeket szállító kamionok, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (több mint 300 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A több más brit iparág által is régóta hangoztatott hasonló kockázatok gyökere az, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. Theresa May miniszterelnök és Philip Hammond pénzügyminiszter hajlana a vámpartnerség valamilyen formájának fenntartására az EU-val, a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának képviselői azonban legutóbb épp a héten követelték a kormányfőhöz intézett 30 oldalas közös levelükben bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését.
Az üzleti ügyek minisztere a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette: a brit kormány és személyesen Theresa May többször hangoztatott, a brit üzleti szektorral is egyértelműen ismertetett álláspontja az, hogy lesz vámmegállapodás az Európai Unióval, annak érdekében, hogy a kétoldalú kereskedelemben a brit EU-tagság megszűnése után is a lehető legkisebb "súrlódások" legyenek.
Greg Clark szerint ezt "bármilyen lehetséges módon" biztosítani kell.
Az üzleti miniszter szerint az EU-val létrehozandó új vámpartnerségi viszonyrendszernek három követelményt kell teljesítenie: a minimálisra kell szorítania a kereskedelmet akadályozó adminisztratív súrlódásokat, lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a saját jogán is köthessen kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat más országokkal, és biztosítania kell, hogy el lehessen kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság jelenleg teljesen nyitott határán, amely a Brexit után az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának képviselői a múlt héten az Európai Unióval kialakítandó bármiféle jövőbeni vámuniós partnerség határozott elvetését követelték Theresa May miniszterelnökhöz intézett közös levelükben.
A BBC közszolgálati médiatársasághoz és a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz eljuttatott 30 oldalas levél szerzői szerint, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnése után is fenntartana valamely vámuniós jellegű partneri viszonyt az EU-val, azzal lehetetlenné válna a kereskedelemszabályozási autonómia és a független brit kereskedelempolitika megteremtése.
A memorandum szerzői – a European Research Group (Európai Kutatási Csoport) nevű, a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül létrejött erősen EU-szkeptikus szerveződés tagjai - szerint ebben az esetben előállna annak "súlyos kockázata is", hogy Nagy-Britannia a 2022-ben esedékes következő parlamenti választások időpontjáig sem lépne ki ténylegesen az EU-ból, és ez hat évvel a távozásról döntő, 2016 nyarán megrendezett népszavazás után "tűrhetetlen lenne" a brit választók szempontjából.
A The Daily Telegraph által idézett frakcióforrások egyenes utalást tettek arra, hogy ha Theresa May nem hallgat rájuk, az a kormány "összeomlásához" vezethet, mivel a felhívás kezdeményezői nem riadnának vissza attól sem, hogy megvonják támogatásukat a kormány által a parlament elé terjesztett törvényjavaslatoktól.
Az ügy hátterében az áll, hogy a konzervatív párti brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt ki akar lépni az Európai Unió egységes belső piacáról és vámuniójából is, azzal az érvvel, hogy csak így tud önálló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni más országokkal.
E tervet azonban egyre hevesebb belpolitikai vita övezi. A kilépési törvénytervezetet jelenleg tárgyaló felső kamara, a Lordok Háza a minap beillesztett a tervezetbe egy olyan módosító záradékot, amely szerint Nagy-Britanniának vámunióra kell törekednie az EU-val a kilépés után is.
E felsőházi döntés önmagában még nem ró jogi kötelmet a kormányra, de egyre több jel utal arra, hogy az alsóházban is többségbe kerülhetnek a vámunió valamilyen formájának fenntartását pártoló képviselők, és ebben az esetben a kezdeményezés akár a kilépési törvény kötelező erejű cikkelyévé válhat.
Brit sajtóértesülések szerint Philip Hammond pénzügyminiszter is valamilyen vámuniós jellegű partneri viszony kialakítását szeretné az Európai Unióval, és állítólag Theresa May miniszterelnök is hajlana egy ilyen jellegű megoldásra.
Az EU-szkeptikus tory frakciócsoport szerdán ismertté vált levelének szerzői erről igyekeznek lebeszélni a kormányfőt.
Az ügy szorosan összefügg azzal a változatlanul megválaszolatlan kérdéssel is, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság 500 kilométeres, jelenleg teljesen nyitott határán, amely a brit EU-tagság megszűnése után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Az Európai Bizottság megoldási javaslata az, hogy az ír sziget egésze – ha egyéb megállapodás nem születik – "közös szabályozási térséggé" alakuljon át.
A brit kormány azonban ezt eddig határozottan elvetette. Londoni értelmezés szerint ugyanis ez a megoldás gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írországra érvényben maradna az EU egységes belső piacának szabályrendszere, és ez kikezdené az Egyesült Királyság területi és belső kereskedelmi integritását, mivel gyakorlatilag Észak-Írország és a többi országrész közé, az Ír-tengerre helyezné át a vámhatárt.
Hozzászólások (0)