Külföldön élők magyarországi lakást adnak el, hol kell adózniuk?

Megosztás Tetszik

Sok magyar él és dolgozik – adott esetben hosszú idő óta – külföldön, így egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a magyarországi lakás eladásából származó jövedelem melyik országban adózik.

A válaszhoz több szabályt kell megvizsgálni. Ha egy magyar állampolgár külföldön él és dolgozik, azzal kell kezdeni, hogy a két ország között van-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény.

Magyarország jelentős számú országgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményt, így azokkal az államokkal, ahol nagy számban élnek magyar állampolgárok (esetleg olyan külföldiek, akiknek ez a kérdés érdekes lehet, mivel rendelkeznek magyarországi lakástulajdonnal) általában van hatályos egyezménye. Kivétel – egyebek mellett – az Amerikai Egyesült Államok, amellyel nincs egyezményünk, valamint az Orosz Föderáció, illetve a Fehérorosz Köztársaság, amelyek felfüggesztették az egyezmény alkalmazását.

Ha nincs hatályos egyezmény, az ingatlan értékesítése Magyarországon a magyar szabályok alapján adóköteles (ez nem jelenti azt, hogy adófizetési kötelezettséggel is jár – az úgynevezett „ötéves szabály” sokak által ismert), az esetleges külföldi adókötelezettséget a külföldi szabályok alapján lehet eldönteni. Ha van egyezmény, akkor a jövedelemszerző (ebben az esetben a külföldön élő magyar) adóilletőségét kell megvizsgálni.

A magyar köztudatban számos téveszme kering arról, hogy mi alapján lesz valaki magyar vagy külföldi adóilletőségű (elsősorban a 183 napos szabályt szokták emlegetni – de ez nem egészen erre vonatkozik). A magyar egyezmények – amennyiben egy magánszemély a két ország belső szabályai alapján mindkét országban belföldi adóilletőségűnek minősül (azt minden ország saját maga, a belső szabályai alapján dönti el, hogy ki minősül belföldi adóilletőségűnek), akkor jellemzően az állandó lakóhely megléte, ha mindkét országban van állandó lakóhelye, akkor a létérdekének központja lehet a döntő. (Ezek nem általános szabályok, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben ezeket a rendelkezéseket egyenként kell megvizsgálni, a vonatkozó szabályokat általában az egyezmény 4. cikke tartalmazza.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül mutatjuk be, miért igényel alapos felkészülést és utánajárást az adókötelezettség megállapítása!