Külföldi home office és az adózás – a munkáltató nem dughatja homokba a fejét

Megosztás Tetszik

A távmunka előtérbe kerülésével egyre több munkavállaló szeretne külföldön, az ideiglenes otthonában dolgozni. Ilyen esettel találkozhatunk amikor a munkavállaló hozzátartozója, házastársa, barátja, szülei külföldön dolgoznak, vagy csupán a környezet, éghajlat, kultúra stb. miatt a munkavállaló rendszeresen látogat egy meghatározott országba, és ott hosszabb- rövidebb időn keresztül dolgozik. Cikkünkben adózási szempontból gondoljuk át ki viseli az kockázatot és kinek kell helyrehozni a hibát, ha később kiderül, hogy a munkavállaló külföldről végezte a munkát.

A munka törvénykönyve szabályai szerint távmunkavégzés esetén a munkavállaló munkafeladatait rendszeresen távolról, tehát a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi, tipikusan számítástechnikai eszköz útján továbbítja munkája eredményét a munkáltató részére. Az utóbbi időben még a távmunka esetén is rugalmassá váltak a szabályok, nem beszélve a home office-ban történő munkavégzésről, amikor a munkáltató nem köt írásban megállapodást, sőt előfordulhat, hogy még arról sincs tudomása, hogy a munkavállaló külföldön végzi a munkát.

Gondoljanak arra a szituációra, amikor a munkavállaló nem kéri a munkáltató engedélyét a külföldi munkavégzéshez, a munkáltatónak nincs tudomása arról, hogy a munkavállaló ténylegesen hol dolgozik! A munkáltató az általános előírások szerint vonja a személyi jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási járulékot, fizeti a szochót, mintha a dolgozó Magyarország területén végezné a munkáját.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a munkáltató tudomást szerez arról, hogy a külföldi tartózkodás rendszeressé vált, a munkavállaló huzamosabb időn át külföldi home office keretében végezte a munkáját. Erre fény derülhet például

– a fogadó ország idegenrendészeti szabályaiból következően,

– tartózkodási engedély kérésekor,

– uniós regisztrációnál,

– bérleménybe történő bejelentkezésnél – legyen az magánház, panzió, vagy szálloda – védettségi igazolásokból, vizsgálatokból,  

– nem várt megbetegedés, baleset miatti egészségügyi ellátás igénybevételével összefüggésben, továbbá

– esetleges külföldi hatóságok általi megkeresésnél, vagy akár

– a közösségi médiából.

Amikor a munkáltató a fentiekről tudomást szerez, visszamenőlegesen meg kell vizsgálnia, hogy ez a körülmény változtat-e a magánszemély adókötelezettségén, melynek következtében a munkáltatót terhelő közteherfizetési kötelezettségek is változhatnak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, hogyan befolyásolja az adózási, járulékfizetési kötelezettségeket a munkavállaló illetősége, és mit kell tennie a munkáltatónak, ha a tudomására jut, hogy a dolgozó huzamosabb ideig külföldről végzi a munkáját!