adozona.hu
Kiküldetés Horvátországba: hol kell megfizetni az adót, járulékot?
//test-adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Kikuldetes_Horvatorszagba_hol_kell_megfizet_SMX3HL
Kiküldetés Horvátországba: hol kell megfizetni az adót, járulékot?
Magyar kft. magyar munkavállalói 183 napot meghaladóan Horvátországban végeznek épületfelújítási munkákat. Ha jól értelmezzük a törvényeket, az szja-t 183 nap után Horvátországban kell megfizetniük, a tb-járulékot viszont továbbra is mi vonjuk, és mi fizetjük a szochót? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Hogyan működik ez a gyakorlatban, kell a magyar cégnek horvát adószámot kérni, az szja-t levonni és oda megfizetni? Vagy a munkavállalónak magának kell az szja-val elszámolnia, mi nem vonjuk le tőle? Az így kapott jövedelmét Magyarországon egy esetleges hitelfelvételnél nem fogják figyelembe venni, ugye? A nyugdíjba viszont beleszámít? 12 hónap tartózkodás után kötelező ott telephelyet létesíteni? Onnantól kezdve mind az szja-t, mind a tb-t Horvátországban kell megfizetni? Vagy a telephely-létesítés csak adószámigénylést jelent, de 24 hónapig Magyarországon biztosítottak az alkalmazottak? Mennyiben más a helyzet, ha a magyar cég ukrán munkavállalókat (Magyarországon munkavállalási engedéllyel rendelkezők) küld ki Horvátországba?
Jól értelmezi a kérdező, hogy a horvát kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján 183 napot meghaladó kint tartózkodás esetén további szempontok vizsgálata nélkül is megállapítható, hogy a munkáltatótól származó jövedelem összege Horvátországban adóztatható. A munkáltató helyesen jár el, ha magyar szja-t nem von a jövedelemből, mivel ezt úgy kell jelenteni a 08-as bevallásban, mint egyezmény alapján mentesített jövedelem. A járulékfizetés Magyarországon maradhat, feltéve, hogy a magánszemélyek rendelkeznek erre vonatkozó A1 gazolással a kiküldetés időtartamára vonatkozóan.
Abban az esetben, ha a munkavállalók Magyarországon maradnak biztosítottak a horvát időszak is magyar szolgálati időnek és nyugdíjalapot képező jövedelemnek minősül. A munkáltatónak, vagy a munkavállalónak horvát szja adóelőleget kell fizetni és éves bevallási kötelezettség is keletkezik. Tekintettel arra, hogy az adókötelezettség teljesítése horvát adószabályok ismeretét igényli, mindenképpen javaslom horvát, vagy nemzetközi adótanácsadó felkeresését. Mivel a jövedelem a magyar munkáltatótól származik, úgy gondolom, hogy a horvát adózás a nettó jövedelemre van hatással, a hitel odaítélése nem kizárt.
A telephely kérdésében szintén a horvát tanácsadó szaktudása szükséges. Telephely esetén nincs jelentősége a 183 napnak, az első külföldi munkanapra jutó díjazás is Horvátországban lesz adóztatható. Tb-szempontból, amennyiben a magyar munkaviszony alapján kiadják az A1 igazolást, akkor 24 hónapig a kiküldetésre vonatkozó szabály alkalmazható, illetve a koordinációs rendelet 16. cikke értelmében legfeljebb 60 hónapig külön kérelemre a hatóságok egyetértése esetén meghosszabbítható.
Ukrán munkavállalók külföldi munkavégzésekor körültekintően kell eljárni, ugyanis, ha a munkavállaló ukrán adóügyi illetőségű akkor az ukrán -horvát szabályokat kell figyelembe venni. Ehhez ukrán és horvát szakértő bevonása is szükséges lehet. Továbbá A1 igazolás beszerzése sem lehetséges, így az adó- és a tb-kötelezettség is minden bizonnyal Horvátországban keletkezik.
Hozzászólások (0)