Határon átnyúló ügyletek jelentésével kapcsolatos gyakorlati kérdések és válaszok

Megosztás Tetszik

Az Európai Unión belüli, adózás területén megvalósuló együttműködés eredményeképp 2018-ban lépett hatályba az az irányelvi módosítás (DAC 6), amely adatszolgáltatási kötelezettség elé állítja az adótanácsadókat, könyvvizsgálókat, közreműködőket, valamint magukat az adózókat az agresszívnek ítélt, határon átnyúló adótervezési megoldásokkal kapcsolatban.

Az Európai Unió nemzeti adóhatóságai egyre több információhoz jutnak a közvetett adók területén. Magyar viszonylatban gondoljunk csak az online pénztárgépekre, az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vagy az ákáerre (amelyet 2021. január 1-jétől az úgynevezett BIREG vált ki, egészít ki).

Az Európai Unió információéhsége a közvetlen adók területét sem kímélte sokáig. 2011-től megszülettek sorra az Adómegállapítási és Jogsegély Irányelvek (Directive on Administrative Cooperation, DAC), immáron a hatodik, a sokat emlegetett DAC 6, és azok magyar jogszabálya az Aktv. (az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény). A DAC irányelvek szabályai az OECD Adóalap Erózió és Nyereségátcsoportosítási (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciópontjainak mentén szabályozzák a kisebb-nagyobb vállalatcsoporttal rendelkező adózók és szolgáltatóik adatszolgáltatási kötelezettségét.

A témakör aktualitását jelenleg az adja, hogy 2021. február 28-áig jelentést kell tenni azokról az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukciókról, amelyek végrehajtásának első lépése 2018. június 25. és 2020. június 30. közé esett. Ennek apropóján cikkünkben a DAC 6 és a magyar szabályozás lényegét foglaljuk össze, rámutatva egy-egy gyakorlati kérdéskörre.

Mi áll az adatszolgáltatási kötelezettség fókuszában?

Az adóhatóságnak benyújtandó adatszolgáltatás célja, hogy olyan ügyletekről, konstrukciókról, struktúrákról szerezzenek az adóhatóságok tartalmi információkat, amelyek rendelkeznek valamilyen határon átnyúló elemmel, azaz két vagy több országot érintenek. Ebben a körben például olyan vállalatcsoportokra kell gondolni, amelyek több országban (Európai Unióban vagy akár azon kívül is) rendelkeznek gazdasági jelenléttel.

Az adatgyűjtés tágan vett célja az, hogy olyan adóoptimalizációs „termékekkel”, konstrukciókkal, struktúrákkal kapcsolatban gyűjtsenek adatokat, amelyek végső soron jövedelmeket „offshore” területekre helyeznek ki vagy egy vállalatcsoport teljes adókötelezettségét csökkentik. További célja az adatgyűjtésnek, hogy az adóhatóságok olyan ügyletekről, lépésekről kapjanak információkat, melyek kapcsán a pénzügyi számlákra és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információcserét próbálják kijátszani.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja kikre vonatkozik az adatszolgáltatás, milyen adónemeket érint, mit jelent a „határon átnyúló konstrukció”, hogyan lehet felismerni a jelentendő konstrukciókat, mikor kell adatot szolgáltatni meglévő és múltbeli ügyletekre, illetve hogy van-e bírság, amellyel számolni kell, ha nem jelentünk  határon átnyúló egyébként jelentendő ügylet!