Fuvarozók célkeresztben: terítéken az uniós kiküldetési szabályok

Megosztás Tetszik

Megkezdődhetnek az intézményközi egyeztetések a közösségi kiküldetési irányelvről, miután az Európai Parlament (EP) elfogadta ma a fuvarozói szektor új szabályozásáról szóló tárgyalási mandátumát.

A brüsszeli plenáris ülésen viszonylag szűk többséggel megszavazott mobilitási csomag legfontosabb vitás pontja az, hogy a fuvarozói szektorra is vonatkozzanak-e a kiküldetésben lévő munkavállalókra érvényes előírások.

A képviselők a kabotázsra (nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás) és a határátlépéssel járó fuvarokra is kiterjesztenék a kiküldetési szabályokat. Kivonnák azonban azok hatálya alól a tranzitfuvarokat, a kétoldalú szállítási műveleteket, illetve a célország felé vezető úton és visszafelé is egyaránt egy-egy be- és kirakodással járó kétoldalú fuvarokat.

Egyebek mellett ezért a kelet- és közép-európai tagállamokból származó képviselők nagy többsége nem támogatta az elfogadott szöveget, mivel sokak szerint ezen új előírások kedvezőtlen helyzetbe hoznák a térség vállalatait és fuvarozóit.

Olyan elemeket is elfogadtak, amelyek javítanák a sofőrök pihenési körülményeit. A különösen hosszú fuvarok visszaszorítása érdekében a vállalatoknak úgy kellene összeállítaniuk a menetrendeket, hogy a sofőrök rendszeresen, de legalább négyhetente otthon tölthessék a heti pihenőt, amelyet ezt leszámítva is a kamionon kívül kell tölteniük.

A parlament a szabálysértő fuvarozók kiszűrése érdekében a kabotázs fuvarokra jelenleg érvényes számszerű limitet háromnapos időkorláttal váltaná fel, valamint kötelezővé tenné a határátlépés rögzítését a jármű tachográfjában. A rendszerszerű kabotázs elkerülése céljából a kamionoknak 60 órát mindig saját országaikban kellene tölteniük, mielőtt újabb kabotázsra indulhatnak.

Az úgynevezett postafiókcégek felszámolását célozza az a szabályozás, amelynek értelmében a fuvarozóvállalatoknak jelentős kiterjedésű üzleti tevékenységgel kell rendelkezniük abban a tagállamban, ahol bejegyezték őket.

Az EP emellett a sofőrök munkájának megkönnyítése és a közúti ellenőrzések ritkítása céljából digitális technológiák alkalmazását sürgette. A testület szerint az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a nagy kockázatot jelentő vállalkozásokra kell összpontosítani, csökkentve a törvénytisztelő cégekre nehezedő adminisztratív nyomást.

A kiküldetési irányelv ügyében szemben álló államok szociális dömpinggel, illetve protekcionizmussal vádolják egymást. A kiküldött munkavállalókra elvileg azonos szabályok vonatkoznának a munkabér és a munkafeltételek terén, mint a helyiekre, ami a bírálók szerint sok újonnan csatlakozó uniós országot hátrányosan érintene. Éles vita folyt emellett például a kabinban alvás lehetőségéről vagy tilalmáról is.

Múlt héten különböző fuvarozói szakszervezetek tüntettek az Európai Parlament brüsszeli székháza előtt, egyesek szerint ugyanis a mobilitási csomag előírásai túl szigorúak, míg mások szerint túl lazák.

Az Európai Unió másik társjogalkotó szerve, a tagállamok kormányainak tanácsa decemberben már jóváhagyta tárgyalási mandátumát kilenc ország, köztük Magyarország ellenszavazata mellett, így megkezdődhet az egyeztetés az intézmények képviselői között, de szakértők szerint az esetleges megállapodást megerősítő szavazásra már csak az újonnan felálló EP-ben kerül sor.