EU tranzakciós adó: újabb terhek sújthatják a bankokat?

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió pénzügyminiszterei az elmúlt héten ismét találkoztak, hogy megvitassák egy közös uniós pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének tervét. Az elképzelések szerint 0,1 százalékos adó terhelné a kötvény- és tőkeműveleteket, míg 0,01 százalékos adót vetnének ki a származékos ügyletekre. Az adóból akár évi 57 milliárd euró is befolyhatna az uniós költségvetésbe, ami jelentős többletbevételt jelentene a jelenleg csak tagállami befizetésekből gazdálkodó uniós büdzsé számára.

A pénzügyi műveleteket terhelő adó bevezetéséről már jó ideje folynak a tárgyalások az EU-ban. Az elképzelés nem előzmények nélküli, világszerte közel negyven ország alkalmaz már hasonló adót. Az elmúlt évben ezen államok költségvetésébe közel 29 milliárd euró folyt be a különböző pénzügyi szervezeteken keresztül.
"Az Unió szintjén az Európai Bizottság terjesztette elő az első javaslatot a tranzakciós adó bevezetésére. A Bizottság azzal érvelt, hogy jelenleg a bankok a többi társadalmi szereplőhöz képest viszonylag alacsony adóterhet viselnek, és az új adó révén a pénzügyi szektor igazságosabban járulna hozzá a közterhekhez. Az egységes uniós adó továbbá a belső piaci egyenlőtlenségeket is kiküszöbölhetné, hiszen az egyes tagállamok jelenleg nagyon különböző módon adóztatják a pénzügyi szolgáltatásokat, és ez kifejezetten versenytorzító hatású." – mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere. 

A Bizottság mellett több tagállam is támogatja az elképzelést, többek között Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország. A tranzakciós adó hosszútávon akár kedvező is lehetne a tagországoknak, ha az ebből befolyt adóbevételek felválthatnák a tagállamok saját befizetéseit. Az EU-nak jelenleg nincsenek ugyanis önálló bevételei - ahogyan egységes uniós társasági adó, személyi jövedelemadó sincs -, hanem a tagállamok saját befizetéseik útján járulnak hozzá az uniós költségvetéshez. Ha a pénzügyi tranzakciókat megadóztatnák, akkor a befolyt bevételek egyes tervek szerint részben vagy egészben felválthatnák a tagállami saját befizetéseket, és könnyítenék a tagállamok terheit. Vannak ugyanakkor olyan elképzelések is, melyek szerint egy esetleges tranzakciós adóból származó bevételt olyan közösségi célok megvalósítására kellene fordítani, mint a klímaváltozás lassítása vagy a fejlesztés.

A javaslatnak nagyon sok az ellenzője is. A tranzakciós adó kapcsán Nagy-Britannia, Csehország, Hollandia és Svédország is súlyos kétségeket fogalmazott meg. Legutóbb a britek ellenkezése akasztotta meg a közös tranzakciós adó bevezetését célzó folyamatot. A pénzügyi tranzakciókat egyébként 1989 óta adóztató britek azért ellenzik a javaslat elfogadását, mert félnek, az új adó bevezetése jelentősen visszavetné a brit gazdaságot: jelenleg az európai üzleti tranzakciók 80 százaléka Londonon keresztül zajlik.

A napokban tartott uniós pénzügyminiszteri találkozón több aggályos kérdést is megvitattak, azonban áttörő előrelépés továbbra sem történt. A találkozó folytatásaként a Tanács várhatóan 2012. június 21-én tart egy újabb politikai vitát a témáról.
Az Európai Unió szintjén adóügyekben kifejezetten nehézkes a döntéshozatal, mivel valamennyi döntést a tagállamoknak egyhangúan jóvá kell hagynia. Egyes szakértők szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy német és francia nyomásra azok a tagállamok, amelyek támogatják az elképzelést, egy ún. "fokozott együttműködés" keretében szűkebb körben bevezetik a tranzakciós adót, akár már ez év végéig. A "fokozott együttműködés"-re a Lisszaboni Szerződés ad lehetőséget, de ennek keretében csak a részt vevő tagállamokra hárulna bármilyen kötelezettség. A kívül maradó tagállamok bármikor dönthetnének úgy, hogy utólag csatlakoznak a kötelezettségvállaláshoz.
"A szűk körű "fokozott együttműködés" esetleges megvalósulásán túl egyelőre rendkívül kérdéses, hogy bevezetésre kerül–e az uniós tranzakciós adó. A Bizottság javaslatát a tagállamoknak egyhangú szavazással kell elfogadnia, ez pedig azt jelenti, hogy a 27 tagállam bármelyikének vétója megakadályozhatja a végleges elfogadást. Az egységes uniós adóteher elfogadásának időpontja ezért egyelőre még meglehetősen bizonytalan." - mondta el Dr. Békés Balázs.
Wolf Theiss
Az 1957-ben alapított Wolf Theiss Közép- és Kelet-Európa egyik vezető ügyvédi irodája, amely az elsők között fordított figyelmet e földrajzi régió összehangolt üzleti érdekeire és azok országonként differenciált, de bizonyos fokig egységes gondolkodásmódot igénylő megközelítésére. Ennek eredményeként mára 12 teljesen integrált irodával rendelkezik Albániában, Ausztriában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, illetve Ukrajnában, és több mint 300 jogász támogatja ügyfelei üzleti tevékenységét.  A Wolf Theiss a kereskedelmi jog minden területére kiterjedően nyújt jogi tanácsadást mind helyi, mind pedig nemzetközi színtéren, különös tekintettel a peres ügyek, a társasági jog (különösen a vállalat-felvásárlások és a cégjogi átstrukturálások), az ingatlan- és környezetvédelmi jog, az energiajog, a bank- és tőkepiaci ügyletek területein. Mindemellett kiemelkedő az irodahálózat adójogi tevékenysége is.

Faludi Wolf Theiss
A közelmúltban Az Év Ügyvédi Irodája Magyarországon díjat elnyerő Faludi Wolf Theiss 2007 novemberében jelent meg a hazai piacon a Wolf Theiss hálózat teljes jogú tagjaként, és azóta méltán vívta ki rangos és az üzleti életben meghatározó súllyal jelen lévő ügyfelei elismerését. Jelenleg 20 fős jogi csapata prominens magyar és nemzetközi társaságoknak, bankoknak és befektetőknek, valamint magán- és állami intézményeknek nyújt jogi szolgáltatásokat nemzetközi és hazai tranzakciókban, peres eljárásokban és adóügyekben egyaránt.