hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az adózást és a tb-t is harmonizálni kell az EU-ban Macron szerint

  • BruxInfo

„Nagyon európaiként" értékelte Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Emmanuel Macron keddi beszédét, amelyben a francia elnök a közös piac alapítóinak „vízióihoz való visszatérést” javasolta, megoldásként is a szélsőjobboldal térnyerése ellen. Hangzatos elvek megfogalmazása mellett több mint húsz tételből álló konkrét kezdeményezést is tett, bírálói szerint sok esetben már korábbról ismert ötleteket is felmelegítve.

A párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott, szándéka szerint „programadó” beszédét Emmanuel Macron az aktuális kihívások számbavételével kezdte, rámutatva, hogy még felsorolni is nehéz, hányféle problémával kell egyszerre szembenézni. A migráció, a biztonság, a klímaváltozás, a digitális forradalom, a globális gazdaság szabályozása önmagukban is nagy falatok, hát még ha egyszerre jelennek meg.

Vajon az európai országok rendelkeznek-e azokkal a képességekkel és eszközökkel, amelyekkel ebben a helyzetben meg tudják védeni érdekeiket, értékeiket, szavatolni tudják demokratikus és a világon egyedülálló szociális modelljük adaptálását az új realitásokhoz? – tette fel a kérdést, majd leszögezte: a hatékony válaszadáshoz nem elég az eddigi politikák, az eddigi szokások, vagy éppen az eddig költségvetés fenntartása, többre van szükség, miként az sem megoldás, ha bezárkózunk nemzeti határaink közé.

Az egyetlen megoldás a jövő biztosítása érdekében egy szuverén, egyesült és demokratikus Európai újraépítése lehet csak – foglalta össze mondandójának kulcsüzenetét a francai elnök.

A továbbiakban Macron a szerinte megreformálandó területek hosszú során ment végig, közös európai politikát szorgalmazva kutatástól és innovációtól a digitalizáción át a közös védelemig, az adózás egyes területeinek harmonizálásáig, vagy éppen a menedékjogi rendszerek egységesítéséig.

Ötletek sorát dobta be az oktatásra vonatkozóan is, európai egyetemek alapításától annak eléréséig, hogy Európában valamennyi diák 2024-re legalább két európai nyelvet beszéljen, és váljék adottsággá, hogy minden diák hat hónapot más európai országban tölt el csereprogram részeként.

A változtatási szándék nem kerülte meg az európai uniós intézményeket sem – 15 fősre csökkentené például a jelenleg 28 tagot számláló Európai Bizottság méretét, illetve intézményesítené az EP-képviselői helyek felének „európai lista” alapján történő megválasztását –, és egy sor új európai ügynökség, illetve szervezet felállítását is felvetette.

Az egyetlen terület, ahol viszonylag visszafogottan fogalmazott – ezt szinte valamennyi tudósítás külön is kiemelte utóbb – az eurózóna reformja volt, holott korábban éppen ennek vonatkozásában várták tőle a legradikálisabb kezdeményezéseket. Csíráikban ezek is megjelentek: hangzott el utalás majdani eurózóna-büdzsére és egy ezt menedzselő európai pénzügyminiszteri poszt létrehozására, de sokkal kevésbé direktben és konkrétan, mint azt eredetileg sokan várták, aminek okát mindenki a német választások nyomán előállt sajátos német kormányalakítási helyzet létrejöttében látta.

Macron egyúttal visszatérően hangsúlyozta, hogy a mielőbbi határozott cselekvés nemcsak azért lényeges, mert széles a kihívások köre, hanem mert fogy az idő, és az európai cselekvés hiánya láthatóan felhozza a szélsőjobboldalt. „Vakok voltunk, elfelejtettük megvédeni Európát” és ezért mostanra az izolacionista, bezárkózó attitűd teret nyert. „Az általunk ismert Európa ebben a helyzetben túl lassú, túl gyenge, túl kevéssé hatékony” – mutatott rá beszédében a francia elnök, aki szerint éppen e tendencia megfordítása teszi elengedhetetlenné a határozott fellépést és az újítást.

Magának a reformfolyamatnak a nyitányául helyi és nemzeti konventek sorát hozná létre, ezekben zajlana az a demokratikus vita, amelynek megérlelt elképzeléseit aztán „Európa újraalapítóinak csoportja” szintetizálná uniós szinten.

Több tucat javaslata között volt, ami egészen konkrét, volt ami inkább irányokat mutatott, és sok esetben intézményi, szervezeti újításokkal vélte kezelhetőbbé tenni az adott területet. Így a védelem, a biztonság, a határellenőrzés kapcsán európai uniós katonai intervenciós erők készenlétben tartását és hozzá megfelelő közös büdzsé allokálását javasolta, felvetette egy „Európai Hírszerzési Akadémia” létrehozását a szaktudás harmonizálása és a személyi állomány képzése érdekében, a katasztrófák kezelésére pedig Európai Polgári Védelmi erők szervezését kezdeményezte.

A biztonság kapcsán felvetette, hogy a jelenleg az európai pénzügyi források helyes felhasználásáért felelős európai ügyészség mintájára újabb Európai Ügyészi Hivatalt kellene felállítani a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc megerősítésére, a határvédelemnél pedig operatív európai határvédelmi rendőrség megteremtésével lépne fel. A menedék kérelmek közös feldolgozását Európai Menekültügyi Hivatal kezelné.

Ha már „ügyészi hivatalról” van szó, egy másik kezdeményezése olyan (európai uniós) „kereskedelmi ügyészt” is alkalmazna, aki az uniós versenyszabályok betartása felett őrködne.

Számos felvetése irányult az innovációra, a technikai-technológiai megújulásra. Így a mesterséges intelligencia kutatására új európai innovációs ügynökséget javasolt, és külön európai szubvenciót kezdeményezett az elektromos járművek fejlesztéséhez.

Célba vette az adózás évtizedeken át érinthetetlennek minősülő területét is, felmelegítve a társasági adó számítási alapjának a harmonizálását, majd még ezen is túllépve perspektivikusan kilátásba helyezte a társasági adó mértékének, valamint a társadalombiztosítási befizetések „fokozatos harmonizálását” is.

Ismét elővette a francia részről eredetileg is nagyon támogatott – formálisan amúgy európai bizottsági kezdeményezésre indult – pénzügyi tranzakciós adó ötletét, aminek egyébkéntt komoly szerepet szánna az eurózona-büdzsé finanszírozásában is. Szintén francia ötlet volt – még Nicolas Sarkozy kezdeményezte – a környezetszennyező harmadik országokból származó termékekre kivetendő "szénadó" bevezetése, amit most Macron is újra javasolt.

Az adózás kérdése a külkereskedelemben másutt is feltűnt, így ő is felvette a listára – az amúgy már folyamatban lévő – gondolkodást a nagy amerikai internetes szolgáltatók megadóztatásáról, nem a végső profit, hanem a forgalmazott érték alapján.

A közös európai költségvetést amúgy megnövelné, és megtörve a félévszázados francia tabut, készséget mutatott arra is, hogy a hatékonyabb pénzköltés érdekében a közös agrárpolitika módosítását is napirendre tűzzék. Cserébe bevezetné a „garantált minimálbér” rendszerét, tagországonként a helyi adottságokhoz igazítva, de mindenütt intézményesítve.

A hosszú lista vegyes fogadtatást váltott ki. Jean-Claud Juncker első reflexe volt, hogy mindez csak úgy válhat igazán értelmezhetővé és kezelhetővé, ha haladéktalanul „menetrendet” (road map) párosítanak hozzájuk, miközben magukat az elképzeléseket Juncker szándéka szerint 2019 tavaszáig részletekbe menően megvitatják és a végeredményt beépítik a brit kilépés utánra kilátásba helyezett rendkívüli EU-csúcson elfogadandó EU-programba.

Egészen más véleményen volt az európai parlamenti konzervatív (ECR) frakció, amelyik nyilatkozatában fanyalogva állapította meg, hogy szerintük csupán egy csomó, jól ismert, régi kezdeményezés összelapátolása a beszéd, ami – Syad Kamall társelnök szavaival – végső törekvését tekintve nem egyéb mint a szokásos „több Európa, több integráció, több ügynökség” erőltetése. Ez pedig – immár a másik társelnök, a lengyel Ryszard Legutko szerint – csupán játék „a füsttel és a tükrökkel”, amivel úgymond azt próbálják elfedni, hogy nem ismerik a tényleges megoldást a problémákra.

Hozzájuk képest az EP liberális frakciójának (ALDE) holland vezéralakja, Sophie in’t Veld viszont megéljenezte üzenetében Macront a beszédért, ami szerinte végre „politikai vezetést” mutat és igazi távlatokat kínál Európa számára.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 September
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink