Ágazati különadók: összeegyeztethetők az uniós joggal – döntött az Európai Bíróság

Megosztás Tetszik

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal – állapította meg ma közzétett ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt.

A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatják a rájuk kivetett különadó jogosságát.

Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a Magyar Államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

Az Európai Bíróság ma mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik – sommázza az ítéletet a Deloitte.

Mi alapján kellett fizetni ezeket az adókat?

A 2010. októberi (2010. januártól visszamenőlegesen alkalmazott) törvény háromféle különadót tartalmazott: kiskereskedelmi, távközlési és energetikai különadót. Ezek három évig (2012 végéig) voltak hatályosak a pénzügyi világválság idején, ezért válságadók néven is vonultak be a köztudatba.

Az energiaszektorban a Mol a legnagyobb szereplő, ezért szóba sem került a külföldiek hátrányos megkülönböztetése. Nem úgy a kiskereskedelmi és a távközlési szektorokban.

A kiskereskedőknél 500 millió forint éves árbevételig nem kellett adót fizetni, afelett viszont sávosan (az árbevételhez igazodva) meredeken nőtt az adómérték, 100 milliárd forint felett már az éves bevétel 2,5 százalékát kellett fizetni. A távközlési szektorban még magasabbak voltak az adómértékek: 100 millió forint árbevételig volt adómentesség, utána szintén meredeken nőttek az adókulcsok, egészen 6,5 százalékig, amelyet 5 milliárd forint éves árbevétel felett kellett alkalmazni.

Mivel érveltek a felek?

A távközlési különadó ügyben egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.

A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése körülbelül 50 százalék, tehát a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95%-át a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc. Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.

Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja – emelte ki Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mi lehet az ítéletek hatása?

Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befiztetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben. Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.

A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.

Reagált a Vodafone

A távközlési társaság az Adózónához eljuttatott közleményében hangsúlyozta, jelen ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Vodafone Magyarország Zrt. között fennálló, adminisztratív jogértelmezési kérdés, egy ma már nem létező különadó tekintetében, melynek elbírálása a magyar bíroság előtt folyik. A magyar bíróság az ügy egyes jogkérdéseivel kapcsolatban kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást, az Európai Bíróság előtt.

A Vodafone Magyarország tudomásul veszi az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása keretében hozott döntést, melyet előrevetített az Európai Bíróság Főtanácsnokának, a tavalyi év során kiadott véleménye. A távkölzési cég ugyan vitatta a krízisadót, de folyamatosan és maradéktalanul befizette a gazdaságilag nehéz időkben is – emeli ki a közlemény.

A Vodafone Magyarországon jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság sikereihez és növekedéséhez: közel 4000 főt foglalkoztat Budapesten és Miskolcon, és mintegy évi 63 milliárd forinttal veszi ki a részét a magyarországi közteherviselésből adók, járulékok és frekvenciahasználati díjak formájában.