Mire ügyeljünk munkahelyi karácsony, csapatépítés esetén?

Megosztás Tetszik

A karácsonyi vacsorák, rendezvények időszakát éljük. Ilyenkor az alkoholfogyasztás megengedett, a kollégák kötetlenebb stílusú beszélgetést folytatnak egymással, a munkáltató pulykapénzt, bónuszt osztogat, igazi jókedvvel búcsúztatható az óév. Biztosan így van ez minden esetben? És mi a helyzet egy ittasan kiabáló, zaklató, netán másokat lehányó munkatárssal vagy azzal, aki verekedést kezdeményez, és eltöri a kollégája kezét, esetleg kárt okoz az étterem berendezésében? Az itt elszenvedett baleset munkabalesetnek minősül?

Számos munkáltató külön csapatépítő programhoz ragaszkodik év végén is. Kalandpark, szabadulószoba, meztelenül szaunázás. Nem egyedi, hogy ezeken szorongó, feszengő munkavállalókkal szembesülhetünk. Mikor kötelező a részvétel?

Munkajogi alapelvek

A munkáltató kötelező jelleggel írhatja elő az adott rendezvényen való részvételt azzal azonban, hogy ennek tartama munkaidőnek minősül. Azaz, ha például egy általános munkarendben dolgozó munkavállalónak szombaton és/vagy vasárnap kell részt vennie egy céges bulin, abban az esetben az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és jogosult az alapbéren felül bérpótlékra.

Ez egyben azt is jelenti, hogy annak minden velejáró költsége a munkáltató terhe (különösen utazás, szállás, étkezés). A másik fontos következtetés: ha a részvétel kötelező, akkor az azt elmulasztó, vagy azon romboló, rongáló magatartást tanúsító munkavállaló kötelezettség-szegést követ el, amely szankcionálható.

A rendezvényen előírható az olyan feladatban való aktív közreműködés, melynek célja a csapatépítés. Ha nagyon jogcímet akarunk keresni hozzá, abban az esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás merülhet fel. Ugyanakkor a munkajogi alapelvek fékként működnek.

Egyrészt a munkavállaló nem kötelezhető olyan feladatra, ami sérti a személyiségi jogait, különösen az emberi méltóságát. A munkavállaló személyiségi joga ugyanis csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

Figyelemmel kell lenni továbbá a méltányos mérlegelés elvére is. Ez alapján nem adható a munkavállalónak olyan utasítás, amely a körülményeire tekintettel aránytalanul sérelmes lenne. Mindezek alapján joggal mentheti ki magát a rendezvényen való részvétel alól az elhunyt családtagját gyászoló munkavállaló, aki érthető okokból inkább otthon maradna.

Megítélésem szerint – a munkavállaló körülményeitől függetlenül – nem várható el, hogy a munkavállaló a ruháját ledobva szaunázzon, még akkor sem, ha adott szanuába egyébként másként nem lehet bemenni. Szintén nem várható el a munkavállalótól, ha nem akar, akkor alkoholt fogyasszon, mert éppen „vesztett egy játékban”. Sajnos a gyakorlat nem mindig tükrözi vissza ezen szabály érvényesülését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, melyből a munkáltatót kötelező alapelveken túl megismerheti a munkavállalótól elvárható magatartás ismérveit, azok megszegésének munkajogi következményeit, továbbá azt, hogy milyen esemény minősülhet munkabalesetnek.