Súlyos hibák a bérszámfejtésben: a munkavállaló felelőssége a munkaviszony megszűnése után

Megosztás Tetszik

Egy munkavállalót közös megegyezéssel megszűnt munkaviszonya után mennyi ideig lehet felelősségre vonni, ha távozása után derülnek ki súlyos hibái a bérszámfejtő és számlázó munkakörben dolgozó munkatársnak? – olvasói kérdésre Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Feltételezem, hogy a megállapodásban teljes körű joglemondás szerepelt mindkét fél részéről. Ebből következően a közös megegyezés megtámadására vonatkozó szabályok az irányadóak. A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.

A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.

Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot ezen határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Lényeges, hogy a megtévesztést a megtámadó félnek kell tudnia bizonyítani.

Azt kell tehát átgondolni, hogy
(1) benne van-e még a határidőben a munkáltató,
(2) fennáll-e a fentiek szerinti bármely megtámadási ok,
(3) azt tudja-e a munkáltató bizonyítani.

Egy jogvitában az is fel fog merülni, hogy vajon már a közös megegyezés aláírásakor is rendelkezett-e minden információval a munkáltató ahhoz, hogy értékelni tudta volna a károkozó magatartást (de átfogó ellenőrzés hiányában nem észlelte).