Mit tehet a munkáltató, ha munkavállalója táppénz alatt saját vállalkozásában dolgozik?

Megosztás Tetszik

Mit tehet a munkáltató, ha munkavállalója saját vállalkozásában is dolgozik, és ezt sokszor úgy teszi meg, hogy főállásában keresőképtelen? A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkavállalónk a munkaviszonya mellett saját vállalkozásában is dolgozik. Ezt sok esetben úgy teszi meg, hogy főállásában keresőképtelen. Most fizetés nélküli szabadságot szeretne kivenni azért, hogy a vállalkozásában dolgozhasson, amit a munkáltató nem szeretne engedélyezni, ezért ő jelezte, hogy ha nem kap rá engedélyt, táppénzre fog menni. Abban az esetben, ha táppénzre megy, kötelezhetjük-e egy soron kívüli üzemorvosi alkalmassági vizsgálatra, ha igen, mikor? Ha ismételten megjelenik a munkahelyén, vagy már akár az első napon, amikor nem jön dolgozni? Megalapozhatja-e a felmondás indokát a munkavállalónak ez a viselkedése vagy ha ez esetben meg szeretne tőle válni a munkáltató, csak a közös megegyezést ajánlhatja-e fel?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálat lehetséges eseteit a a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. § (1) bekezdése részletesen felsorolja. Ezek az alábbiak:

a)  ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskereső egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására;

b) ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;

c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően;

d) a c) pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül a munkavállaló, tanuló vagy hallgató olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően, valamint a külön jogszabály szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának kitett munkavállaló esetén a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően;

e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;

f) ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel;

g) ha az a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítésre irányuló, a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kérelem benyújtásához szükséges.

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a rendelet 2. számú melléklet III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen.

A fenti esetekben a keresőképessé válást követően, a munkába lépést megelőzően kell elvégeztetni a soron kívüli vizsgálatot.

Egyebekben amire lehetősége van a munkáltatónak, az a keresőképtelenség felülvizsgálata, ugyanis a munkáltató rendelkezésére álló adatok alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló keresőképesnek minősülhetne. Ha erről a munkavállalói kijelentésről bizonyíték lenne, az sokat segítene.

A kormányhivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi. A szakértő főorvos az ellenőrzés keretében jogosult: a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a beteg tartózkodási helyén is, a betegdokumentációba történő betekintésre, szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására, javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénz megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv felé, továbbá a munkáltatóval írásban közölni a felülvizsgálat eredményét.

A felülvizsgálatot már önmagában azon érdekes tény alapján lehetett volna kezdeményezni, hogy mellette a vállalkozásában tud dolgozni a munkavállaló. Javaslom, erről is legyen bizonyítékuk.

A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés. Bár a munkavállaló kijelentése súlyos, de álláspontom szerint éppen azért nem alapozza meg a felmondást, mert előfordulhat, hogy az orvos valóban keresőképtelennek nyilvánítja. Ezt a tényt pedig el kell fogadni addig, míg a felülvéleményező főorvos mást nem állapít meg.

A közös megegyezésről már csak abban az esetben üljenek le tárgyalni, ha annak el ne fogadása esetére elő van készítve egy jogszerű felmondás (vagy az eset függvényében egy azonnali hatályú felmondás).