Karácsonyi ünnepek alatti munkavégzés – mire figyeljen a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Ismét ünnepek közelednek, amelyekhez kapcsolódóan szigorú munkavégzési és elszámolási szabályok érvényesülnek. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be érthető módon. Lássuk, a munka törvénykönyve mely szabályai a legfontosabbak!

Ezek a korlátok érvényesülnek a munkaidő-beosztásnál

A munkaszüneti napokat törvény határozza meg. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 102. §-a szerint munkaszüneti napnak minősülnek január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napjai. Ezen napokon tehát a munkavégzés fő szabály szerint nem megengedett.

Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő kizárólag akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, vagy külföldön történő munkavégzés során történik. Munkaszüneti napon általában csak annak a munkavállalónak rendelhető el rendkívüli munkaidő, aki egyébként munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható. Emellett nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. Látható tehát, hogy munkaszüneti napon lényegesen szigorúbb feltételek mellett lehet foglalkoztatni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megismerheti, miért van az ünnepnapoknak az elszámolás szempontjából a munkáltató számára külön jelentősége.