Halálos fenyegetés érte a generátorkezelőket – egyes területeken leáll a jégkármérséklő rendszer

Megosztás Tetszik

Egyre szélesebb körben terjed az a – nyilvánvalóan minden tudományos alapot nélkülöző – tévhit, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti – közölte a NAK.

Az elmúlt időszakban – jellemzően a kelet-magyarországi megyékben – felerősödtek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. A „boszorkányüldözés” a napokban egyre súlyosabbá vált, egyesek attól sem riadtak vissza, hogy halálosan megfenyegessék a jégkármérséklő rendszer részeként működő manuális generátorok kezelőit – olvasható a közleményben.

A NAK megteszi a szükséges jogi lépéseket, feljelentést tesz a fenyegetőzők ellen. Ezzel egyidejűleg – munkavállalói testi épségét mindenek elé helyezve – egyes alföldi megyékben, a fenyegetést kapott generátorkezelők körzeteiben ideiglenesen leállította a jégkármérséklő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a NAK több területen nem tudja teljeskörűen biztosítani a jégkár elleni védekezést, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakossági ingatlanokat és ingóságokat is veszélyezteti.

A NAK kiemelte: minden lehetséges eszközével támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket – falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal –, annak érdekében, hogy gördülékenyen haladjon az ügyintézés, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék.

Tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, az kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-étől működik a jégkármérséklő rendszer. Hozzátették: az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt 4 esztendőben nem volt ilyen mértékű aszály.

A jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nem csak hazánkban, hanem Európa számos más országában – ott is, ahol nem működik jégkármérséklés – rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszország, Spanyolország, Dél-Franciaország, Kelet-Németország) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.

A jégkármérséklő rendszer bizonyos területeken történő leállítása azért is fájó, mert az elmúlt évek kárbejelentési adatai bizonyították létjogosultságát. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg – olvasható a NAK közleményében.