Patthelyzetet teremthet az egészségi okból eredően alkalmatlan munkavállaló foglalkoztatása

Megosztás Tetszik

Cikkünkben áttekintjük, mit tehet a munkáltató és mit a munkavállaló, abban az esetben, ha a munkavállaló bár keresőképes, egészségi okból eredően nem alkalmas a munkaszerződése szerinti munkakör ellátására.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) – 2023. január 1. napjától hatályos – 55. § (1) bekezdés a) pontja szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.

A korábban, 2022. december 31. napjáig hatályos szabályozás előzménye az az orvosi gyakorlat volt, mely keresőképesnek minősítette a munkavállalót a táppénzre való jogosultság tartamának lejártát követően még abban az esetben is, ha egészségi állapotánál fogva változatlanul nem tudta ellátni a munkakörét. Ez a megállapítás nem volt helytálló.

A Kúria erre épült 16/2017. számú munkaügyi elvi határozata szerint, ha a munkavállaló ugyan egészségi állapota miatt nem képes munkakörét ellátni, de nem keresőképtelen, állásidőre járó díjazást igényelhet, mivel a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége ebben az esetben is fennáll. A Kúria álláspontja szerint a munkavállalók munkavégzéssel összefüggő képességei, azok változásai nem függetlenek a munkaviszonytól, a munkáltató működésétől, tevékenységétől, ebből következően pedig nem értékelhetők a munkáltató működésén kívüli okként, legfeljebb bizonyos tényállásokban a munkáltató elháríthatja azok megváltozását, másokban pedig nem.

Az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontjának fentiek szerint módosított szövege a munkaügyi elvi határozatban foglaltakat kiürítette, amit a Kúria az Mfv.10.090/2023. számú ügyben hozott határozatában mondott ki (BH 2024.14. I.). Eszerint a munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, ha a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörének betöltésére alkalmatlan.