Zavarosak a munkaidőkeret hatályos szabályai

Megosztás Tetszik

Az Európai Unió szabályaiba, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeibe ütközhetnek a munkaidőkeret magyarországi előírásai.

A munkaidő-beosztás joga a munkáltató alapvető jogosultsága. A munkaidő beosztható általános munkarendben, ekkor a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik. Ettől eltérő munkaidő-beosztásra egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van lehetőség, melynek fő esete a munkaidőkeret. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a rugalmas foglalkoztatás alapvető eszköze, mely a munkáltatóknak jelentős segítséget nyújthat, hiszen a munkaidőt a hét egyes napjain – a munkamennyiséghez igazodóan – egyenlőtlenül is beoszthatja. A veszélyhelyzet alatt a munkaidő-keret szabályai változtak, ezek a változások azonban nem jelennek meg a munka törvénykönyvében, illetve kérdéses az is, hogy az Európai Uniós joggal vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel (munkavállalói szervezkedés szabadsága) mennyiben vannak összhangban. Ezeket a kérdéseket az alábbiakban mutatjuk be:

Az általános szabályok szerint 4 hónaptól 36 hónapig terjedhet a munkaidőkeret

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93-94. §-ai alapján a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Ehhez tehát a munkavállaló hozzájárulása, egyéb különös körülmény fennállása nem szükséges. A munkáltatónak csupán annyi a kötelezettsége, hogy kihirdeti a munkaidőkeretet, illetve meghatározza annak kezdő és befejező napját.

A munka, illetve a munkáltató jellege alapján azonban ennél hosszabb időtartamú munkaidőkeret is alkalmazható. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében (közlekedési eltérések).

A munkaidőkeret tartama azonban kivételesen még ennél is hosszabb lehet. Amennyiben ugyanis ezt objektív vagy műszaki, munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónapos munkaidőkeret is alkalmazható. Fontos azonban tudni, hogy a 36 havi munkaidőkeret munkaidő-irányelvvel nem feltétlenül hozható összhangba. A 2003/88/EK irányelv ugyanis akként rendelkezik, hogy az úgynevezett referenciaidőszak, amelynek figyelembevételével a maximális munkaidőmennyiségre vonatkozó értékeket be kell tartani, nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Ezek a szabályok tehát a munka törvénykönyvében jelennek meg.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, milyen ellentmondások vannak a munkaidőkeret szabályozásában!