Zavarok a munkaidő-beosztás területén

Megosztás Tetszik

Kötetlen munkarend vagy rugalmas munkaidő-beosztás? A gyakorlatban elterjedt az ún. rugalmas munkaidő-beosztás alkalmazása, amelyet a törvény nem ismer. Ismeri viszont a kötetlen munkarendet, melyben a munkáltató számos alapvető kötelezettségétől mentesül, ezért nem véletlen a népszerűsége. E munkarend szabályai ugyanakkor komoly félreértésekre is alkalmat adnak és nagy a visszaélések lehetősége is, így feltétlenül érdemes a határok pontos vizsgálata.

A munkáltató alapvető joga és kötelezettsége a munkaidő beosztása, amire kiterjedt szabályrendszer vonatkozik. A munkaidőt első lépésben a munkáltatónak be kell osztania. Ezt követően erről a munkavállalót írásban, megfelelő határidővel, előzetesen tájékoztatnia kell. Ezen felül a munkáltató kötelezettsége a munkaidő-nyilvántartás naprakész vezetése is, melyből a beosztott rendes és rendkívüli munkaidőnek és a pihenőidőnek egyértelműen megállapíthatónak kell lennie.

A munkaidő-beosztás jogának teljes átengedése a kötetlen munkarend

A munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 96. § (2) bekezdése alapján a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend).

Az átengedésnek kifejezettnek és teljesnek kell lennie. A törvény így 2014. január 1. napjával megszüntette a felek között megosztott munkaidő-beosztással kapcsolatos jogalkalmazói bizonytalanságot (EBH2009. 2070.).

A munkáltató írásbeli aktusán túlmenően a kötetlen munkarend szabályait kell alkalmazni továbbá vezető állású munkavállaló, valamint munkakörmegosztás esetében a törvény alapján, illetve eltérő megállapodás hiányában ezen szabályok alkalmazandóak a távmunkavégzésre és a bedolgozói munkaviszonyra is.

Kötetlen munkarend esetén nem kell alkalmazni a munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra, vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra, munkaközi szünetre, napi és heti pihenőidőre, rendkívüli munkaidőre, ügyeletre, készenlétre, rendes és rendkívüli munkaidőre, illetve a készenlét nyilvántartására vonatkozó szabályokat (a szabadságot azonban nyilván kell tartani), azaz nem érvényesül a munkavállaló munkaidejének munkáltató általi ellenőrzése, beosztása.

Éppen ez az a szabályozási pont, amely a félreértésekre, visszaélésekre, jogvitákra lehetőséget ad.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan próbálja tisztázni a kereteket eseti döntésében a Kúria, valamint hogy minek minősül a törzsidő-peremidő konstrukció, azaz a rugalmas munkaidő-beosztás!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A HVG Munkajog 2017 konferenciáján első kézből tudhat meg mindent a legfrissebb változásokról, dr. Pál Lajos tolmácsolásában! A részletekért kattintson.