adozona.hu
Versenytilalmi megállapodás: hogyan, mikor, mennyiért?
//test-adozona.hu/munkajog/Versenytilalmi_megallapodas_hogyan_mikor_me_M556HH
Versenytilalmi megállapodás: hogyan, mikor, mennyiért?
A dolgozó munkája ellátása során gyakran juthat olyan ismeretek birtokába, melyeket majd a munkaviszony megszűnését követően is kamatoztatni tud. Ezzel pedig akár előnyös helyzetbe juttathatja új foglalkoztatóját. Ugyanakkor a munkáltató, a konkurenciát csökkentve, ennek elejét tudja venni egy ügyesen megfogalmazott versenytilalmi megállapodással.
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem folytathat olyan tevékenységet, amely versenyhelyzetet teremt a munkáltatójával. A jogviszony megszűnését követően e kötelezettségnek csak külön megállapodás alapján kell eleget tennie.
A versenytilalmi megállapodás lényege, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése utáni legfeljebb két évre azt vállalja, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Így például nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál, nem alapíthat konkurens vállalkozást, ilyen vállalkozásban személyesen nem működhet közre.
A korlátozással szemben követelmény, hogy az teljes mértékben ne lehetetlenítse a munkavállalót, így például attól nem lehet eltiltani, hogy informatikusként dolgozzon, de attól igen, hogy a munkáltató számára konkurens vállalkozásoknál dolgozzon ilyen munkakörben.
Mennyiért?
A korlátozásnak természetesen ára van. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) meghatározza azokat a kereteket, melyeken belül a felek szabadon mozoghatnak az ellenérték meghatározása során. Egyrészről ennek összege a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.
Másrészről, a feleknek arra is tekintettel kell lenniük, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót újabb, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Ennek során elsősorban a képzettségét és gyakorlatát kell figyelembe venni. Azaz, annak lesz meghatározó szerepe az ellenérték meghatározása során, hogy a korlátozás mennyire akadályozza a munkavállaló mindennapi megélhetését, mennyire áll arányban egymással az adott magatartástól való tartózkodás és annak ellentételezése.
Nem egyedi eset, hogy a megállapodás teljesen egyoldalú, így kötelezettséget csak a munkavállalóra ró, aki cserébe nem kap érte ellenértéket. Ilyen esetben a megállapodás érvénytelennek minősül, így a munkavállalót nem terheli az elhelyezkedési korlátozás.
Különösen nagy problémát az eredményez, ha a munkavállaló a munkabére egy részét adózatlan jövedelemként kapja meg, így hiába keres havonta nettó 500 000 forintot, ha bruttó 300 000 forintra van bejelentve, és ennek az egyharmad részében állapodott meg a munkáltatóval a versenytilalmi vállalásáért cserébe.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: hogyan és mikor fizessük az ellenértéket!
Hozzászólások (0)