Vendéglátás: képesítési követelmények és minimálbér

Megosztás Tetszik

Közeleg a nyár, a vendéglátás főszezonja, ideje ezért áttekinteni, milyen szakképesítéssel rendelkező személyeket alkalmazhatunk ezen a területen, melyek a vonatkozó jogszabályok. Az a kérdés sem elhanyagolható, hogy a kötelező minimális díjazás mely szintje alkalmazandó ilyenkor.

A szabályozás meglehetősen nyakatekert. Kezdjük elsőnek azzal, hogy kinek is jár garantált bérminimum!

Jelentős a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. r. szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.

Annak eldöntésénél, hogy a munkavállaló számára a kötelező legkisebb munkabér melyik szintje alkalmazandó, az alapul szolgáló kettős feltételrendszer vizsgálata szükséges.

Ezek a vizsgálandó feltételek vendéglátás területén is

Tekintettel arra, hogy a garantált bérminimum a minimálbér mértékét jelentősen meghaladja, illetve, hogy mindkét díjazástípus jelentősen emelkedett, valóban nem mindegy, hogy a kötelező legkisebb munkabér melyik szintjét kell a munkavállaló számára kifizetni.

Az emelt díjazás alapja az, hogy az adott munkakörhöz kapcsolódjon emelt szintű (szak)képesítési előírás (1), valamint, hogy azzal a munkavállaló ténylegesen is rendelkezzen (2) (ld. NGM/646/1/2017. számú állásfoglalás).

Amennyiben bármelyik feltétel nem érvényesül, a munkavállaló nem jogosult garantált bérminimumra, mivel az az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét sértené.

A munka egyenértékűségének vizsgálatakor ugyanis az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai, szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget és a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni (EBH2011. 2343.).

Képesítési előírást egyrészt a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, egyéb ágazati jogszabály, kollektív szerződés, illetve a munkáltató gyakorlata állapíthatnak meg.

A képesítés szintje pedig a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletből állapítható meg. A jogszabály nem tartalmaz egyértelmű állásfoglalást arra nézve, hogy a középfokú képesítések mely szintjétől jogosult a munkavállaló garantált bérminimumra, azaz, hogy az már alsó középfokú képesítéstől illeti-e meg a munkavállalókat.

Ugyanakkor az a kérdés, hogy a szükséges (szak)képesítés milyen szintű, csak akkor vetődhet fel, ha létezik kötelező (szak)képesítési előírás.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen könnyített feltételek érvényesülnek meleg, hideg ételek, cukrászati készítmények kiszolgálása esetén!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.