Végrehajtás munkabérből: mennyit, milyen sorrendben lehet, ki felel érte?

dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

2022.09.30., 06:15 Frissítve: 2022.09.29., 18:53

Tetszik

A munkabérből történő levonás eseteit, annak lehetséges mértékét, a minimummentességet, a sorrendet a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) szabályozza. A munkáltatónak az őt terhelő készfizető kezességre tekintettel a levonás teljesítése során körültekintően kell eljárnia.

A végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a munkavállaló munkabéréből kell levonni. Ennek során munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet szja-előlegfizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Mentesek a végrehajtás alól a Vht. 74. §-ában meghatározott juttatások (például anyasági támogatás, rokkantsági járadék, a kiküldetéssel, külszolgálattal és munkába járással összefüggő költségtérítés, a fogyatékossági támogatás stb.).

A levonás mértéke

A munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az így csökkentett (nettó) összegből általában legfeljebb 33 százalékot, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében: tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek szintén legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. A levonás során mentes – a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása kivételével – a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (jelenleg 28 500 forint).

A törvény a magasabb összegű munkabérek esetében szinte korlátlanná teszi a munkabérből való levonás lehetőségét. A levonás után fennmaradó összegből ugyanis korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ilyen esetben a munkabérből történő levonást két lépésben kell elvégezni: (1) a nettó munkabérből a 33, illetve az 50 százalékos levonást kell foganatosítani, majd (2) ha a százalékos levonás után fennmaradó munkabér összege meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, az ezt meghaladó rész már korlátlanul levonható.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, hogy mi a teendő több követelés levonása esetén, továbbá milyen egyéb szabályokat kell betartania a munkáltatónak és a munkavállalónak!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.