Várandós nő próbaidőn - felmondhat-e a munkáltató?

Megosztás Tetszik

Bár a kismamák a fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén felmondási tilalom alatt állnak, a próbaidő tartama alatt viszonylag könnyen megszüntethető a jogviszonyuk. A munkáltatók hatalma azonban ekkor sem korlátlan: tekintettel kell lenniük a munkajog alapelveire, különösen az egyenlő bánásmód követelményére.

A nem, kor, egészségi állapot, családi állapot, vallási, világnézeti meggyőződés, nemi identitás, vagyoni helyzet, terhesség, anyaság, apaság olyan tényezők lehetnek, melyek többnyire hátrányt jelenthetnek a munkavállalók számára. Erre tekintettel írja elő az Mt. 12. §-a azt, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Részletesebb szabályokat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tartalmaz, mely a III. fejezetben külön rendelkezik arról, hogy mi jelenti a foglalkoztatás területén az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét. Ilyennek minősül többek között a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése során alkalmazott megkülönböztetés.

A jelenleg hatályos szabályok szerint a várandós nő csak abban az esetben áll felmondási tilalom alatt, ha a terhességéről a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatót. A gyakorlatban problémát az okoz, hogy mi tegyen az a nő, aki várandósságáról való örömteli tudomásszerzéskor éppen próbaidejét tölti. Próbaidő alatt nem érvényesül a felmondási tilalom, ugyanis a jogviszonya megszüntethető azonnali hatályú felmondással, indokolás nélkül.

Az együttműködési kötelezettség és a jóhiszeműség elve alapján a kismama köteles jelezni terhességét a munkáltató felé, különösen, ha éjszakai munkát végez, vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatják. Az előbbi ugyanis tiltott, a második esethez szükséges a munkavállaló hozzájárulása, hiszen az ilyen jellegű foglalkoztatás veszélyezteti a kismama és a babája egészségét. Azonban a munkáltató csak abban az esetben tud ügyelni ezen szabályok betartására, ha tudomása van a várandósságról.

Nem egyszerű a helyzet akkor sem, ha a kismama veszélyeztetett terhes, és az orvos ragaszkodik a keresőképtelen állományban tartásához (naptári évenként 15 munkanap betegszabadság, ezt követően táppénz), azonban szüksége van a munkájára (már csak az anyasági ellátások miatt is), és a próbaidő elteltéig erről hallani sem akar. Természetesen egy jogszabálykövető, „jó”  munkáltató esetében ez nem kellene dilemmát okozzon, de akad példa rosszhiszemű munkaadókra is.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy konkrét esetekből tudja meg, mikor jogos és mikor jogszerűtlen a felmondás!