Túlóratörvény: érvényes volt az országgyűlési szavazás az Alkotmánybíróság szerint

Megosztás Tetszik

"Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a Munka Törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényeknél" – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyve módosításának közjogi érvénytelensége ügyében előterjesztett utólagos normakontroll indítványról.

Az országgyűlés képviselők több mint egynegyede (56 képviselő) a munka törvénykönyve módosított rendelkezései, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény közjogi érvénytelenségére hivatkozott, mivel a 2018. december 12-ei ülésnapon az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

A beadványt jegyző országgyűlési képviselők – az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja és az Abtv. 24. paragrafusának (1) bekezdése alapján – annak megállapítását kérték az Alkotmánybíróságtól, hogy a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény megalkotásának eljárására figyelemmel ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, valamint az 5. cikk (2) és (7) bekezdésével, ezért az közjogilag érvénytelen.

Az indítványozók a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 94. paragrafus (3) bekezdése, 109. paragrafus (2) bekezdése, és a 135. paragrafus (3) bekezdésének második és harmadik mondata megsemmisítését is kérték, mivel azok álláspontjuk szerint az Alaptörvény XVII. cikk (3)-(4) bekezdéseivel ellentétesek.

A hvg.hu tudósítása szerint az Alkotmánybíróság 11 órától hirdeti ki határozatát, de a beadványt elutasító döntésről szóló sajtóközleményt már kihelyezték a beléptető kapuhoz.

Ebben az Alkotmánybíróság azzal érvelt, a szakirodalom ismeri az obstrukció fogalmát, mikor az ellenzék a politikai céljai elérése érdekében rendeltetésellenesen használják a jogszerűen rendelkezésre álló jogaikat (például túlbeszélnek egy vitát, hogy húzzák az időt), de a nem jogszerű magatartás nem obstrukció. Az AB szerint nem következik a Házszabályból, hogy az elnök ne vezethetné máshonnan az ülést, ellenzéki jegyzőt pedig a kényszerkörülmények miatt nem jelöltek ki.

A vonatkozó eljárási szabályok nem mondják ki, hogy gépi szavazásnál "kártyás üzemmódot" kell alkalmazni.

Szerintük az a képviselő felelőssége, hogy szavazáskor a helyén legyen, illetve más helyett ne nyomjon gombot. Az Országgyűlés határozatképes volt, a beadványban érintett törvények megkapták a szükséges szavazatot.

Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság szerint az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

A döntésről szóló tájékoztatóról kövesse nyomon a hvg.hu tudósítását!