Trükkös próbavásárlás – munkáltatója vitte jégre a pénztárost

Megosztás Tetszik

Egy próbavásárlásnál tapasztalt kötelezettségszegése miatt azonnali hatállyal felmondott pénztárosának a munkáltató. Az eset a Kúriát is megjárta.

Az eset még 2009-ben történt; a Kúria 2013-ban hozott határozatot az ügyben. A munkavállalót eladó-pénztáros munkakörben alkalmazták. Egyik napon a területi vezető próbavásárlást végzett az alábbiak szerint:

– vásárolt 6 csomag 12 tekercses toalettpapírt (6 darabos gyűjtőbe voltak csomagolva) akként, hogy felnyitotta a csomagolást és a WC-papírok közé egy izzót rejtett,

– vett továbbá margarint is akként, hogy a felbontott kartonba elhelyezett 24 darabos egységcsomag alsó sorából egy sor margarint kivett és a helyére két rúd téliszalámit dugott el,

– a bevásárlókosárba tett továbbá szintén felbontott papírdobozban található 15 darabos egységcsomagba csomagolt orsótésztát úgy, hogy a tészták alá elrejtett 5 darab kolbászt, 

– a fenti árucikkeken kívül a kosárba került még több más áru is (grízgaluska leves, Activia ital, mentolos rágógumi, cukorka stb.).

A munkavállaló a vásárolt áruk közül a pénztárgépszalagra nem pakoltatta fel a margarinokat tartalmazó papírdobozt, valamint a WC-papírokat, emiatt a próbavásárló által vásárolt árucikkek közül a pénztárgépbe nem ütötte be a kolbászokat, a szalámikat és az izzót. Ebből következően a blokk szerinti áruérték a fele lett a ténylegesen vásárolt termékeknek (2009-ben járunk, amikor tehát a dolgozó 20 367 forint összegű számlázandó áruérték helyett 10 075 forintot számlázott ki).

A próbavásárlás befejeztével a próbavásárló felfedte kilétét, majd jegyzőkönyvet vettek fel. Ebben rögzítették, hogy a pénztáros nem pakoltatott fel minden árut a szalagra, a félrevezetést nem ismerte fel és nem tanúsított biztonságos pénztárkezelést. A munkavállaló a jegyzőkönyvhöz az alábbi megjegyzést tette: „így történt”.

A munkáltató a fentiekre figyelemmel azonnali hatályú felmondással (akkor még rendkívüli felmondással) megszüntette a munkaviszonyt. Az indokolás szerint a munkavállaló elmulasztott minden egyes megvásárlásra szánt áruféleséget felpakoltatni a szalagra és így különféle áruféleségeket mulasztott el rögzíteni a pénztárgépben. Ezzel a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét legalább súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte. A feladata ugyanis az lett volna, hogy meggyőződjön arról: a vevő minden vásárlásra szánt áruféleséget felhelyezett-e az áruszalagra, valamint minden terméket megfelelően rögzítenie kellett volna a pénztárgépben.

A munkavállaló az azonnali hatályú felmondással szemben bírósághoz fordult, kérve a munkaviszony-megszüntetés jogellenességének megállapítását és jogkövetkezményei alkalmazását. Érvelése szerint a munkáltató rosszhiszeműen és megtévesztően járt el a próbavásárlás során. Kifogásolta, hogy a kollektív szerződés azon rendelkezése, mely szerint a munkáltató különösen akkor szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással, ha 1000 forintot elérő vagy azt meghaladó összegű eltérés adódik a munkáltató által végzett próbavásárlás során, jogszabálysértő, mivel nem minősülhet lényeges kötelezettségszegésnek az ilyen csekély eltérés.

Az elsőfokú bíróság a munkavállalónak adott igazat azzal az indokolással, hogy a próbavásárló által alkalmazott, megtévesztésre alkalmas módszer mellett a dolgozó terhére a súlyos gondatlanság nem állapítható meg a tekintetben, hogy a pénztárgépbe nem rögzített minden terméket. A próbavásárlás során alkalmazott módszer ugyanis nem volt tipikus vásárlói magatartás, a vevők egyszerű módszerekkel, jelentősen kisebb értékű termék kivitelét kísérlik meg az áruházból fizetés nélkül.

Az a körülmény, hogy volt olyan árucikk, amelyet a munkavállaló nem pakoltatott fel a szalagra, nem tekinthető olyan jelentős mértékű kötelezettségszegésnek, amely megalapozta volna az azonnali hatályú felmondást. A kollektív szerződés fenti kikötésével összefüggésben a bíróság arra az álláspontra jutott, hogy nem elegendő az 1000 forint összegű értékhatár feletti eltérés, szükséges az azonnali hatályú felmondás Mt.-ben rögzített feltételeinek teljesülése is. Annak meghatározására, hogy a kötelezettségszegés jelentős mértékű-e, önmagában a próbavásárlás során adódó eltérés összegszerűsége nem nyújthat támpontot.

A munkáltató az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be, ennek eredményeként a másodfokú bíróság a keresetet elutasította. Megítélése szerint mindenképpen a munkavállaló terhére kellett értékelni, hogy sokféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és súlyú áruk is voltak. A munkáltató sikeresen bizonyította, hogy a dolgozó a pénztárosi munkakörre előírt lényeges kötelezettségét legalább súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte, s bár ez egyszeri magatartás volt, a próbavásárlás jellegéből adódóan ez nem azt jelenti, hogy más esetekben mindig hiánytalanul járt el.

A munkavállaló a Kúriához fordult. A felülvizsgálati eljárásban változatlanul azt állította, hogy a munkaadó rosszhiszeműen és megtévesztően járt el. Ő csak akkor észlelhette volna az elrejtett termékeket, ha a csomagolást teljesen szétbontja, amely megnövelte volna a vásárlás idejét. A próbavásárlás nem volt életszerű, és egyébként sem oktatták ki arról, hogy a zsugorfóliákat, kartonokat szét kellett volna szednie. A próbavásárló által alkalmazott módszer nem volt tipikus vevői magatartás.

A Kúria nem értett egyet a fenti érveléssel. Álláspontja szerint a munkáltatónak jogszabályban biztosított lehetősége volt arra, hogy meghatározza azt az értékhatárt, amely felett a munkavállaló jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetéséről intézkedhet, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak. A munkáltató bizonyította, hogy a számlázandó és számlázott áruk értéke között eltérés keletkezett, mert a munkavállaló nem vizsgált meg minden terméket, nem minden árut pakoltatott fel a szalagra. A különbözetet a dolgozó munkavégzésének súlyos hiányossága eredményezte. Alapvető kötelezettsége volt ugyanis az áruk leszámlázása, s az ellenértéknek a vevőkkel történő kifizettetése.

A Kúria megítélése szerint annak nincs jelentősége, hogy milyen módon kerültek a termékek elrejtésre a pénztáros által megvizsgálandó csomagban. A munkavállaló többféle áru elrejtését nem észlelte, amelyek között nagyobb méretű és nagyobb súlyú áruk is előfordultak, ezért a dolgozó azon hivatkozása, miszerint a munkáltató szándékosan olyan helyzetbe hozta, hogy hibázzon, a kötelezettségszegése megítélése szempontjából súlytalan.

A fenti (Mfv. II. 10 345/2012.) ügy alapján született BH 2013.9.253. kimondja: a pénztáros munkakörű munkavállaló a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségét jelentős mértékben súlyos gondatlansággal megszegi, ha a munkáltató által végzett próbavásárlás során nem minden árut pakoltat ki a szalagra és nem ellenőrzi az árukat, ezáltal nem ismeri fel több áru elrejtését. Az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége megítélésénél nem ügydöntő szempont az elrejtett áruk értéke.

Tény, hogy nem volt megszokott a próbavásárló eltulajdonítási szándéka, de a Kúria ítélete alapján, hacsak egyetlen csomag rágógumit rejtett volna el, az is megalapozta volna a munkáltató intézkedését, hiszen a munkavállaló nem teljesítette alapvető munkaköri kötelezettségét.

Jelen jogeset tükrében felmerülhetnek az alábbi kérdések: ha a munkavállaló minden árut a szalagra pakoltat és ennek ellenére sem veszi észre az elrejtett árukat, az megalapozza-e az azonnali hatályú felmondást? Ha a próbavásárló semmit sem rejt el ugyan, de a perbeli esethez hasonlóan észleli, hogy a dolgozó nem pakoltatja fel a termékeket és egyébként nincs hatályban a kollektív szerződés, abban az esetben is élhetett volna ezzel az intézkedésével a munkáltató?

Tanulság a mindennapokra: munkavállalóként mindig legyünk körültekintőek, ismerjük a munkaköri leírásunk tartalmát, teljes körűen tegyünk eleget a munkaköri kötelezettségeinknek, ha pedig bármi nem egyértelmű, mindig írásban kérjünk utasítást vagy indokolást!