hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tönkretette, elvesztette, nem vigyázott rá: hogyan, mikor téríttetheti meg a kárt a dolgozóval a munkáltató?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért a munkajogi szabályok, az ezen kívüli károkozásért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Hogyan felel a munkavállaló? Milyen módon érvényesítheti igényét a munkáltató? Miért speciális a megőrzési felelősség?

Egy munkavállaló néhány hónap lefogása alatt több ezer liter üzemanyagot tankolt volt munkáltatója kontójára. A gépjárművezetőként dolgozó munkavállaló nem tartotta be a szükséges pihenőidőket, így vezetés közben elaludt, a gépjármű az út menti árokba sodródott, aminek következtében abban jelentős kár keletkezett. A mentős betörte az ajtót, de ezzel életet is mentett. Néhány különböző tényállás, amikor a munkavállaló kárt okozott, és melyek értékelése egyáltalán nem egyszerű.

Kártérítési felelősség

A munkavállaló abban az esetben felel a munkaviszonyból származó kötelezettsége megsértéséért, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha pedig ezzel kárt okoz a munkáltatónak, azt köteles megtéríteni. A kötelezettségszegés megnyilvánulhat tevőlegesen, de mulasztásban is. Ha a felróhatóság megállapítható, azaz a munkavállaló nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, abban az esetben is jelentősége van a vétkesség fokának. A vétkesség, az adott munkavállalótól elvárható figyelem, gondosság hiánya alapvető fogalmi eleme a kártérítésnek.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés ezt a távolléti díj nyolcszorosára emelheti. Ezzel szemben szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállalónak a teljes kárt kell megtérítenie, tekintet nélkül az anyagi helyzetére.

A gyakorlatban problémát okozhat a súlyos és az enyhe gondatlanság elkülönítése, ami azért nagyon lényeges, mert előbbi esetén a teljes kárt köteles megtéríteni a dolgozó. Például nem mindegy, ha a munkavállaló a munkáltató által biztosított laptopot az autóban felejti, és azt a garázsból lopják el, vagy az utcán hagyott gépkocsiból.

Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Az utóbbi két esetben a munkáltató köteles viselni a kár arányos részét.

Ha a kárt több munkavállaló okozta, azt a vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, akkor a közrehatásuk arányában viselik. Egyenlő arányú a teherviselés akkor, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. Egyetemleges kötelezésnek (ez azt jelenti, hogy a munkáltató bármelyik munkavállalótól követelheti a teljes kárösszeget, és majd a kártérítésre kötelezett munkavállalónak kell a kollégáitól a rájuk eső kárrészt behajtani) kizárólag akkor van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük a megőrzési felelősségre vonatkozó szabályokat is, és azt, hogyan érvényesíthető a munkáltatói kárigény!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink