Tartásdíj, végrehajtás – ennyi tiltható le a munkabérből

Megosztás Tetszik

A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, havi 200 ezer forint összegben. Nincs ennyi jövedelme, milyen maximális összeg vonható le (50 százalék)? – kérdezte munkáltatója. Hozzátéve: a dolgozónak van más ügyben végrehajtása is, milyen mértékig lehet levonni, ha már az 50 százalék terhelt a gyermektartásdíj miatt? Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A levonás teljesítése során a munkabér nettó összegéből kell kiindulni: annak legfeljebb a 33 százalékát lehet levonni – emlékeztetett szakértőnk. E főszabály alóli kivételként a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet többek között a tartásdíj esetén. Azaz, csak akkor lehetne 200 ezer forintot levonni, ha a dolgozó bére legalább 400 ezer forint lenne.  A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (28 500 forint). Ez a mentesség nem áll fenn a jelen eset szerinti gyermektartásdíj végrehajtása esetén, így például ha a dolgozó részmunkaidőben kerülne foglalkoztatásra, és a bére 50 ezer forint lenne, annak 50 százaléka levonható lenne annak ellenére is, hogy a megmaradó munkabér kevesebb, mint 28 500 forint.

A fentiek alapján a munkavállaló munkabéréből 50 százaléknál többet levonni tilos (hiába járulna is hozzá a dolgozó), így a tartásdíjon felüli követelésnek várnia kell a sorára.

A végrehajtásról szóló törvény ugyanis meghatározza, hogy a követeléseket milyen sorrendben kell levonni.

Az ugyanazon pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:

a) gyermektartásdíj,

b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,

c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,

d) a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),

e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,

f) egyéb követelés,

g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.

A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.

A sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.

Ha a befolyt összeg nem fedezi az az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.