Kft. ügyvezetője: kell-e megbízási szerződés, lehet-e ingyen dolgozni?

Megosztás Tetszik

Kell-e külön megbízási szerződést készíteni az ügyvezetői tevékenységek ellátására, van-e lehetőség díjazás nélkül végezni ezeket a feladatokat? Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t a megbízási jogviszony alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

"Most alakult kft. kettő taggal, a törzstőkemegosztás 75-25 százalék. Mindketten ügyvezetők, vezető tisztségviselők, a társasági szerződés szerint az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látják el, és mindketten rendelkeznek 36 órán túli munkaviszonnyal is. A kérdés, hogy ők társas vállalkozók 36 órán túli munkaviszony mellett? Kell-e külön megbízási szerződést készíteni az ügyvezetői tevékenységek ellátására, illetve van-e arra lehetőség, hogy díjazás nélkül végezzék a teendőiket, személyes közreműködjenek a társaságban? Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t a megbízási jogviszony alapján?" – kérdezte olvasónk.

A Ptk. 3:112. paragrafusának (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ehhez képest a személyes közreműködés a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában való tagi részvételt jelent.

A személyes közreműködés munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve tagi jogviszonyban történhet. A munkaviszonyt az Mt. rendezi, a megbízási jogviszonyt a Ptk. 6:272- 6:280. paragrafusai, a tagi jogviszony szabályait a Tbj. 4. paragrafusának d) pontja tartalmazza. Utóbbi szerint társas vállalkozó többek között:

1.) a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony);

2.) a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1.) pont szerint társas vállalkozónak minősül.

Azaz a bt., kkt., kft. természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el (kivéve, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselők társas vállalkozónak minősülnek).

A megbízás esetén nincs minimális díjazás meghatározva, így ingyenesen is elláthatják az ügyvezetők az e körbe tartozó teendőket (Ptk. 6:280. §). A bt.-vel kötött megbízási szerződést javasolt írásba foglalni, különös figyelemmel az ingyenességre.

A főszabályt a Tbj. 27. paragrafusának (2) bekezdése tartalmazza, mely szerint a biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

Ehhez képest a jelen esetre irányadó szabály – több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállására figyelemmel – a 31. paragrafus (4) bekezdés alapján, hogy a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.