Sztrájk jogellenességének kérdésében döntött a Kúria

Megosztás Tetszik

Önmagában a sztrájkkövetelések megfogalmazása visszaélésszerűnek nem minősülhet. A sztrájkkal kapcsolatos, az érintett felek részéről megvalósul kommunikáció, annak a nyilvánosság tájékoztatására irányuló tartalma, jellege nem vonható be a sztrájkkövetelés, illetve a figyelmeztető sztrájk jogszerűsége megítélésének körébe – mondta ki határozatában a Kúria.

A Kúria honlapján közzétettek szerint a kérelmezett szakszervezet sztrájk megtartását megelőző egyeztetést kezdeményezett a kérelmező munkáltatónál hét követeléssel, közöttük „egységes társasági üzemanyagnorma meghatározása” és „saját gépjárművel történő járatfelvétel esetén a tényleges utazási költségek megtérítése” iránti igénnyel.

A felek közötti első egyeztetésen a kérelmezett jelezte, hogy ha a követeléseinek a kérelmező nem tesz eleget, úgy figyelmeztető sztrájkot fog tartani, és bejelentette, hogy arra mikor fog sor kerülni.

Figyelemmel arra, hogy a felek a második egyeztetésen sem jutottak megállapodásra, a kérelmezett a meghirdetett figyelmeztető sztrájkot megtartotta.

A kérelmező kérelmében a figyelmeztető sztrájk jogellenességének megállapítását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Elsődlegesen megállapította, hogy a kérelmezőnél van érvényes kollektív szerződés, és azt, hogy az pontosan mire terjed ki. Ezt követően azt vizsgálta, hogy a kérelmezett egyes sztrájkkövetelései vonatkozásában jogszerű-e a sztrájk tartása. Álláspontja szerint a sztrájkköveteléseket a kérelmező álláspontjával épp ellentétesen nem összességükben, hanem külön-külön kell megítélni. Nem jogellenes a sztrájk, és joggal való visszaélést sem valósít meg, ha egyes sztrájkkövetelések tekintetében jogellenes a munkabeszüntetés, de van legalább egy olyan követelés, melyben a megtartott sztrájk jogszerű.

A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy önmagában az, hogy a hét sztrájkkövetelésből csak kettő minősült jogszerűnek, nem bizonyít joggal való visszaélést. Ha valamely követelés tekintetében megállapítható, hogy az a sztrájkot kezdeményező gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására irányul, és a sztrájkot a törvény kifejezetten nem tiltja, a sztrájkjog megilleti a munkavállalókat. A bíróságnak a sztrájkköveteléseket egyenként kell vizsgálni a sztrájktörvény 3. §-a alapján, és ez tükröződik a következetes ítélkezési gyakorlatban is.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és annak megállapítását igényelte, hogy a kérelmezett által bejelentett és megtartott „figyelmeztető sztrájk” jogellenes volt.

A Kúria az ítélőtábla végzését hatályában fenntartotta. Mindenekelőtt rögzítette, hogy a sztrájktörvény 3. § (1) bekezdés d) pontja helyes értelmezése szerint, ha a felek között kollektív szerződéses hatályú megállapodás áll fenn, úgy ebben a tárgykörben „munkabékére” kötelesek, azaz a kollektív szerződéses tartalom egyoldalú megváltoztatására irányuló magatartás jogellenes. Ebből pedig az is következik, hogy a kollektív szerződéses megállapodás tartalmát nem képező tárgykörben, illetve az arra irányuló céllal folytatott sztrájk nem jogellenes.

Önmagában a sztrájkkövetelések megfogalmazása visszaélésszerűnek nem minősülhet, az erre irányuló nyilatkozat önmagában nem okozhat a munkáltatónak semmilyen hátrányt, ami pedig a visszaélésszerű joggyakorlás fogalmi eleme. A megvalósított figyelmeztető sztrájk tekintetében azonban már szóba jöhet a visszaélésszerűség kérdése, ezért azt jelen eljárásban is vizsgálni kellett.

A sztrájkkal kapcsolatos, az érintett felek részéről megvalósuló, a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott kommunikáció, annak a nyilvánosság, illetve harmadik személyek tájékoztatására, véleményük formálására irányuló tartalma, jellege nem vonható be a sztrájkkövetelés, illetve a figyelmeztető sztrájk jogszerűsége megítélésének körébe, és a joggal való visszaélés megvalósulásának megítélését sem érinti.

A sztrájkot (figyelmeztető sztrájkot) változatos tartalmú, nyilvánosságnak szánt megnyilvánulások kísérhetik, mindazonáltal a sztrájkkövetelés a másik fél irányába tett címzett (a nyilatkozattevő releváns célját megjelölő) jognyilatkozat, amelynek tartalmáról, annak jogszerűségéről csupán a nyilatkozat tartalma alapján lehet és kell dönteni. Az a körülmény, hogy a kérelmezett a kommunikáció során többször használta a „bérharc” kifejezést, ugyancsak nem volt alkalmas a joggal való visszaélés megvalósításának bizonyítására – olvasható a kuria-birosag.hu-n.