Durva bérezés jöhet kiküldetéskor az EU-ban? Magyarország tiltakozik

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság, azt javasolva, hogy a kiküldetésben dolgozó külföldiek a jövőben a helyiekkel azonos javadalmazásban részesüljenek. Ezzel kiszorulnának a nyugati piacokról azok a kelet-európai vállalkozások, amelyek épp az olcsóságuk miatt jutnak megrendelésekhez – adta hírül a Népszabadság.

A Bizottság előírná, hogy a legfeljebb két évre egy másik EU-tagállamba kiküldött, de a hazai munkaadójuk által fizetett munkavállalóknak ugyanakkora bért kell kapniuk, mint a fogadó országban dolgozó kollégáiknak. A jelenlegi szabályok szerint a munkáltató a munkavégzés országában érvényes minimálbért köteles kifizetni az ideiglenesen ott dolgozó alkalmazottainak.

Marianne Thyssen foglalkoztatási biztos kijelentette: a kiküldetés jelenlegi rendszere nem felel meg a méltányosság követelményének. A versenyképesség többet jelent, mint alacsony árakat. A kelet-európaiak előnye, hogy keményen dolgozó, vállalkozó szellemű emberek – fejtegette a minap kelet-európai újságírók előtt.

Érvei azonban tizenegy tagállamot, köztük Magyarországot, nem győzték meg, s tiltakoznak az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslata ellen – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kiküldetési irányelv, amely az unió jogrendjének közel 20 éve része, alapvető fontosságú a belső piac zavartalan működése és az unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása céljából – fejtegeti a tárca.

A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni – véli a minisztérium.

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen. A Bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként kettő szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az úgynevezett „sárga lapos eljárás”, amely komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára.

A Bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról. A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek „sárga lapos eljárás” keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a Bizottságot.

Ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott „sárga lapra” válaszként köteles megvizsgálni az Európai Bizottság a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát. Az uniós testületen múlik viszont, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja a javaslatát.