adozona.hu
Szakszervezeti jogokat érint az Alkotmánybíróság friss döntése
//test-adozona.hu/munkajog/Szakszervezeti_jogokat_erint_az_Alkotmanybi_T2ARK6
Szakszervezeti jogokat érint az Alkotmánybíróság friss döntése
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2023. 09. 27. napján alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyik rendelkezését. Az ügy tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.
Az alapul fekvő ügyben a munkáltatónál 2010. március 1-jén hatályba lépett kollektív szerződést teljes jogú szerződő félként három reprezentatív szakszervezet írta alá. Más szakszervezetek mellett a per felperese is aláírta a megállapodást azzal a megjegyzéssel, hogy a kollektív szerződéssel egyetért. A kollektív szerződés 2013 novemberi módosítása rögzítette, hogy 2014. január 1-jét követően a szerződés a felperes hozzájárulása nélkül nem módosítható, ami 2021-ig nem volt vitatott a felek között.
Ekkor bértárgyalások kezdődtek, majd a Csoportszintű Érdekegyeztető Tanács megalakításáról szóló megállapodást (amely „kollektív erejű megállapodásnak minősül”), valamint a bérmegállapodást és annak módosítását csak a munkáltató és hét másik szakszervezet írta alá, a felperes nem.
Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta |
A kérdés az volt, hogy a felperes rendelkezik-e az eredeti, 2010-ben megkötött kollektív szerződés módosítására és felmondására vonatkozó joggal arra tekintettel, hogy 2014. január 1-jétől a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma meghaladja a 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. 276. § (2) bekezdésében rögzített minimum létszámot, azaz már reprezentatívnak minősül. Az Mt. 276. (8) bekezdése ezt ugyanakkor kizárta. Úgy rendelkezett, hogy az a szakszervezet (szakszervezeti szövetség), amely a kollektív szerződés megkötését követően felel meg a törvényben meghatározott feltételnek, jogosult a kollektív szerződés módosítását kezdeményezni, és a módosítással kapcsolatos tárgyaláson – tanácskozási joggal – részt venni. Más egyéb jog ugyanakkor nem illeti meg.
Az indítványozó bíróság szerint a hatályos szabályozás kellő súlyú alkotmányos indok nélkül hátrányos megkülönböztetést valósít meg az alperesi munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel bíró szakszervezetek között. A szabályozás továbbá eltérően bánik az adott munkáltatónál kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező szakszervezetekkel azon oknál fogva, hogy a kollektív szerződés megkötését követően vagy azt megelőzően teljesítették az Mt. 276. § (2) bekezdésében foglalt követelményt (azaz a legalább 10%-os lefedettséget).
Ab: Mindegy mikor éri el a szakszervezet a reprezentativitási szintet
Az Mt. 276. § (1)–(2) bekezdései szerint kollektív szerződést köthet a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, továbbá a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltatóval munkaviszonyban álló, munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.
Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben határozatában megállapította, hogy az egy adott időpontban kollektív szerződéskötési képességgel – ehhez megfelelő taglétszámmal és ennek megfelelő képviseleti erővel – rendelkező szakszervezetek közötti különbségtétel a kollektív szerződés módosítására irányuló folyamatban kizárólag a korábban megkötött kollektív szerződés kötelmi jellegét tartja szem előtt. A kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyja ugyanakkor a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit (rugalmasság, aktualizálhatóság), annak rendeltetését (a munkáltató és a munkavállalók érdekeinek megfelelő megállapodás) és normatív jellegét (a kollektív szerződés jogszabályszerűen viselkedik az érintett munkáltató összes, munkaviszonyban álló munkavállalója számára).
Ez a szabályozási megoldás tehát nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek. Az Alkotmánybíróság ezért a törvény szövegrésze megsemmisítéséről rendelkezett, továbbá elrendelte a megsemmisített rendelkezés alkalmazási tilalmát minden folyamatban lévő perben.
Hozzászólások (0)