hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabályzatok a munkahelyen − kit, mire, hogyan köteleznek?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A munkáltató szabályzatai és az általa kialakított egyoldalú gyakorlat egyaránt fontos szerepet tölt be a cégek mindennapjaiban. Bár nincs ilyen kötelezettség, bizonyos esetekben ajánlott egy-egy kérdés szabályzatban történő rendezése. A munkáltatók egyre gyakrabban élnek is ezzel a lehetőséggel, a munkaszerződés által szabadon hagyott mozgásteret töltve meg belső szabályzatokkal.

A szabályzatalkotásnak különösen az alábbi területeken van jelentősége: személyhez fűződő jogok korlátozása, a munkáltatói ellenőrzés technikai eszközei kapcsán előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség, magatartási előírások, a bérrendszer, a szabadságolási terv, a munkaidő-beosztás, a szociális, jóléti intézkedések, a teljesítménykövetelmények meghatározása vagy éppen a munkahelyre bevitt dolgok miatti munkáltatói kárfelelősség szigorának csökkentése.

Munkáltatói szabályzatok: a belső szabályzat és az egyoldalúan kialakított gyakorlat

A szabályzat és a munkahelyi gyakorlat a munkáltató munkajogi jognyilatkozatai. A munka törvénykönyve (Mt.) 17. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatait és kötelezettségvállalását az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti. Azaz az egyoldalú jognyilatkozatnak minősülő szabályzat az utasítás kategóriájába tartozik.

A törvény emellett megkülönböztet egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó szabályzatot is, így a például a béren kívüli juttatások körében, ami nem tartalmaz semmiféle kötelezettséget a munkavállalókra nézve.

A munkáltató által tett kötelezettségvállalás nem feltétlenül adott munkavállalóhoz szóló, címzett jognyilatkozat, és azt nem is minden esetben rendezi írásba foglalt munkáltatói szabályzat. Ilyen eset, ha például a munkáltató éveken keresztül rendszeresen minden munkavállaló részére fizetett év végén jutalmat anélkül, hogy ezt bármilyen módon szabályozta volna.

Ha a munkáltató konkrét feltétel- és időhatározás nélkül teljesít, az egyoldalú jognyilatkozatával vállalt kötelessége szerződéses elemmé válik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a szabályzatok közzétételére irányadó előírásokat, továbbá, hogy visszavonható-e, módosítható-e a munkáltatói szabályzat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 April
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink