Adózási, munkajogi szabályok magyar munkavállaló tartós külföldi munkavégzésekor

Megosztás Tetszik

Magyarországon bejegyzett cég magyarországi munkavállalóival egy másik EU-s tagállamban szeretne fém- és építőipari munkákat vállalni, EU-s tagállami helyszíni munkavégzéssel, azaz kiküldetéssel. A Magyarországon bejelentett munkavállalók esetén elég a külföldi kiküldetés esetén járó napidíj figyelembevétele, vagy van más is, amire ügyelni kell? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A külföldi kiküldetés során számos jogszabályi előírásnak meg kell felelni. A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK Irányelv azokat a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat sorolja fel, melyeket azon EGT tagállamban letelepedett vállalkozásoknak kell alkalmazniuk a kiküldetés tartalma alatt, melyek szolgáltatások transznacionális nyújtása keretében munkavállaló(ka)t küldenek ki egy másik EGT tagállam területére. Ezek a következők:

a) maximális munkaidő és minimális pihenőidő;

b) minimális éves fizetett szabadság;

c) díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is; ez a pont nem vonatkozik a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre;

d) a munkavállalók rendelkezésre bocsátásának feltételei, különösen a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások esetében;

e) munkahelyi egészség, biztonság és higiénia;

f) védőintézkedések a várandós vagy gyermekágyas nők, gyermekek és fiatalok foglalkoztatására vonatkozó feltételeket illetően;

g) a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód és más, megkülönböztetést tiltó rendelkezések;

h) a munkavállalók elszállásolására vonatkozó feltételek, amennyiben a szokásos munkavégzési helyüktől eltérő helyen munkát végző munkavállalók számára a munkáltató biztosít szállást;

i) az otthonuktól munkavégzés miatt távol lévő munkavállalókat az utazással, az ellátással és a szállással kapcsolatos költségek fedezése céljából megillető juttatások vagy költségtérítés mértéke.

Az i) pont kizárólag a kiküldött munkavállalóknak abban az esetben felmerülő utazási, étkezési és szállásköltségeire vonatkozik, amikor a kiküldetésük helye szerinti tagállamban található szokásos munkavégzési helyükre el és onnan vissza kell utazniuk, illetve amikor a munkáltatójuk az említett szokásos munkavégzési helyről ideiglenesen egy másik munkavégzési helyre küldi őket.

Ezen felül adózás tekintetében vizsgálni kell, hogy a magánszemély jövedelme Magyarországon vagy a fogadó országban lesz adóköteles. Ennek eldöntéséhez az adott országgal kötött kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény 14, vagy 15. cikkét kell értelmezni attól függően, hogy melyik tagállamban fog a munkavállaló dolgozni.

A tartós munkavégzésből arra tudok következtetni, hogy nem zárható ki a külföldi adófizetés. Ilyen esetben Magyarországon nem lesz szja-előleg.

A társadalombiztosítási szabályokra is figyelni kell, ugyanis a kiküldetéshez A1 igazolást kell kérni a NEAK-tól. Ha a magánszemélynek a fogadó országban kell szja-t fizetnie, akkor a járulék alapja is változik.