Nyugdíjas szövetkezet: sok kérdést kell még pontosítani

Megosztás Tetszik

Éppen hogy csak életbe lépett a nyugdíjas szövetkezetek alapításának lehetőségét megteremtő 2017. évi LXXXIX. törvény, amely kiegészítette a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt, mivel új formációról van szó, máris számos kérdés merült fel a gyakorlatban, kezdve a fogalmak pontos értelmezésétől a bejelentésnél használt nyomtatványokig.

A szövetkezeti törvény 26. paragrafusának (3) bekezdése értelmében a nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább kilencven százalékának olyan természetes személynek kell lenni, aki öregségi nyugdíjban részesül.

És itt máris szembesülünk az öregségi nyugdíj, egészesen pontosan az „öregségi nyugdíjban részesülés” fogalmával. A meghatározást már csak azért sem kerülhetjük meg, mert az egy másik idevágó jogszabályban ismét ránk köszön. Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja alapján ugyanis nem terjed ki a biztosítás a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjára.

Az említett fogalom első tényezője az öregségi nyugdíj. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alapján az öregségi nyugdíjnak a Tny. 18. paragrafus (2) bekezdésében említett öregségi teljes nyugdíjat, a (3) bekezdésében említett öregségi résznyugdíjat, illetve a (2a) bekezdésében szereplő – nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel megállapított – öregségi teljes nyugdíjat érthetjük.

A NAV július 5-ei közérdekű nyugdíjas szövetkezetekre vonatkozó tájékoztatója ugyancsak ezt a három ellátási formát nevezi meg öregségi nyugdíjnak, külön is megemlítve, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve a rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás nem tekintendő öregségi nyugdíjnak.

Nem tér ki azonban sem a jogszabály, sem a tájékoztató arra, hogy a jogszabály alkalmazásában miként kell figyelembe venni valamely EGT-tagállam által folyósított öregségi nyugdíjat, az egyházi nyugdíjat, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi nyugdíjat, vagy éppen a rehabilitációs járadékot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben sorra vesszük, mely kérdéseket kell még tisztázni  nyugdíjas szövetkezetek tagjainak jogállásával kapcsolatban.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.