adozona.hu
Nyugdíjas óvodapedagógust mint egyéni vállalkozót foglalkoztathat-e óvoda?
//test-adozona.hu/munkajog/Ovodapedogus_mint_egyeni_vallalkozo_megbiza_7JXP2N
Nyugdíjas óvodapedagógust mint egyéni vállalkozót foglalkoztathat-e óvoda?
Tetszik
Egyházi vagy költségvetési működtetésű óvoda megbízási szerződés helyett köthet-e szerződést nyugdíjas óvodapedagógus egyéni vállalkozóval? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Érdeklődnék, hogy egyházi működtetésű óvoda vagy akár költségvetési működtetésű óvoda megbízási szerződéses foglalkoztatás helyett köthet-e szerződést már nyugdíjas óvodapedagógus egyéni vállalkozóval úgy, hogy az egyéni vállalkozó számlát bocsát ki a teljesített szolgáltatásáról? Van különbség az elszámolás módjában az óvodánál, jogszerű-e ez a foglalkoztatási forma?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) vonatkozásában szigorú típuskényszer érvényesül, így a törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre főszabály szerint közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak kivételes esetekben.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § 21. pontja szerint óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti 14 óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltatók esetén kevésbé szigorú a szabályozás.
| Megjelent! Visszaélés-bejelentési szabályok, teendők – videófelvétel és 4 iratminta |
Megítélésem szerint a magánszemély pedagógus az óraadó tevékenységet végezheti a klasszikus formában önálló tevékenység keretében megbízási szerződés alapján, de egyéni vállalkozóként is. Ennek azonban feltétele, hogy a jogviszony ne viselje magán a munkaviszony jegyeit (a megbízás esetén is látható fentebb, hogy óraszámban is van korlátozás). A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. Míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem a gondos eljárás a fő és meghatározó kötelem.
Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg.
Megbízási jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Mindezt nem érinti az a körülmény, ha például a megbízási szerződés alapján ellátandó feladatot egy, a megbízó által meghatározott időpontban kell teljesíteni.
Az elszámolás tekintetében kérem, legyen kedves pontosítani a kérdést.
Égető szükség van pedagógusokra, azonban a biztonság kedvéért javaslok minisztériumi állásfoglalást is beszerezni. Remélhetőleg pozitív válasz érkezik.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Kedves Zsolt, hálásan köszönöm az alaposan kifejtett, adózási szabályokkal történő kiegészítést! Az elhatárolásra vonatkozóan nincs hatályos irányelv, de a válaszomban leírt szempontok ettől függetlenül segítenek a megkülönböztetésben, hiszen alapjuk az Mt. és a Ptk. Azt pedig nem tudom, hány pedagógusnak kell elhagynia a pályáját, az országot ahhoz, hogy bizonytalan félmegoldások helyett jogszerű választási lehetőségek álljanak a felek rendelkezésére. Üdvözlettel, Mária
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján el lehetne határolni a megbízóval között vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól. Éppen a régikata 2013-as bevezetésekor helyezték hatályon kívül a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet és továbbra sincs egyértelmű bírósági gyakorlat, ráadásul minden eset más és más.
Mindazonáltal az átalányadózással jelentősen változott az állam által mesterségesen generált adóelőny, kisebb jövedelemnél a nyugdíjasok esetén még nőtt is. Jelenleg a munkaviszony egy nyugdíjas esetén 15% adóterhelést jelent. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként 2.320.000 Ft éves bevételig NULLA az átalányadózó adóterhelése, afelett pedig 9% + van évente 50 eFt iparűzési adója.
Az ESZJA bevallást és az iparűzési adóbevallást kitölteni képes nyugdíjas számára még könyvelőre sincs szükség, bár ha ez gondot jelentene, akkor a piacon havi 10 eFt körüli összegért a szolgáltatás megvásárolható és ezért még az egyéni vállalkozói regisztrációt is elintézik a könyvelők.
Ha az adóhatóság vizsgálódna és adójogi szempontból a munkaviszony szabályait alkalmaztatná az ügylet valódi tartalma szerint, akkor viszont az adómentes sávra, illetve a 15% és a 9% közti különbségre az SZJA elmaradást a nyugdíjastól követelné a NAV. A NAV várhatóan nem szabna ki bírságot, de ha jogkövetési vizsgálatban megállapítaná, hogy önellenőrizni kell, akkor a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetni a különbözetre.
Ha az áfa szempontjából alanyi mentességet választó nyugdíjas havi 300 ezer forintos bevételre tesz szert idén szeptembertől, akkor átalányadózóként NULLA lenne az adója, az iparűzési adóval együtt is legfeljebb 50 eFt kiadása lenne. Munkaviszonnyá átminősítés esetén azonban 180 eFt-nyi adót + önellenőrzési pótlékot kellene megfizetni úgy, hogy addigra, mire kiderül, hogy mit gondol a NAV az ügyletről már évek telhettek el.
Sajnos az adóhatóság nem fog konkrét álláspontot kifejteni az ügyben - a minisztérium meg pláne. Így "az eset összes körülménye szerinti" jogkövetési vizsgálat évekkel később mondhat bármi konkrétat, akár a korábbi állásfoglalásokkal szembemenve. A NAV ilyen miniügyletekre nem üzemeltet előzetes adómegállapítást.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján el lehetne határolni a megbízóval között vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól. Éppen a régikata 2013-as bevezetésekor helyezték hatályon kívül a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet és továbbra sincs egyértelmű bírósági gyakorlat, ráadásul minden eset más és más.
Mindazonáltal az átalányadózással jelentősen változott az állam által mesterségesen generált adóelőny, kisebb jövedelemnél a nyugdíjasok esetén még nőtt is. Jelenleg a munkaviszony egy nyugdíjas esetén 15% adóterhelést jelent. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként 2.320.000 Ft éves bevételig NULLA az átalányadózó adóterhelése, afelett pedig 9% + van évente 50 eFt iparűzési adója.
Az ESZJA bevallást és az iparűzési adóbevallást kitölteni képes nyugdíjas számára még könyvelőre sincs szükség, bár ha ez gondot jelentene, akkor a piacon havi 10 eFt körüli összegért a szolgáltatás megvásárolható és ezért még az egyéni vállalkozói regisztrációt is elintézik a könyvelők.
Ha az adóhatóság vizsgálódna és adójogi szempontból a munkaviszony szabályait alkalmaztatná az ügylet valódi tartalma szerint, akkor viszont az adómentes sávra, illetve a 15% és a 9% közti különbségre az SZJA elmaradást a nyugdíjastól követelné a NAV. A NAV várhatóan nem szabna ki bírságot, de ha jogkövetési vizsgálatban megállapítaná, hogy önellenőrizni kell, akkor a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetni a különbözetre.
Ha az áfa szempontjából alanyi mentességet választó nyugdíjas havi 300 ezer forintos bevételre tesz szert idén szeptembertől, akkor átalányadózóként NULLA lenne az adója, az iparűzési adóval együtt is legfeljebb 50 eFt kiadása lenne. Munkaviszonnyá átminősítés esetén azonban 180 eFt-nyi adót + önellenőrzési pótlékot kellene megfizetni úgy, hogy addigra, mire kiderül, hogy mit gondol a NAV az ügyletről már évek telhettek el.
Sajnos az adóhatóság nem fog konkrét álláspontot kifejteni az ügyben - a minisztérium meg pláne. Így az "az eset összes körülménye szerinti" jokövetési vizsgálat évekkel később mondhat bármi konkrétat, akár a korábbi állásfoglalásokkal szembemenve. A NAV ilyen miniügyletekre nem üzemeltet előzetes adómegállapítást.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján el lehetne határolni a megbízóval kötött vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól. Éppen a régikata 2013-as bevezetésekor helyezték hatályon kívül a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet és továbbra sincs egyértelmű bírósági gyakorlat, ráadásul minden eset más és más.
Mindazonáltal az átalányadózással jelentősen változott az állam által mesterségesen generált adóelőny, kisebb jövedelemnél a nyugdíjasok esetén még nőtt is. Jelenleg a munkaviszony egy nyugdíjas esetén 15% adóterhelést jelent. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként 2.320.000 Ft éves bevételig NULLA az átalányadózó adóterhelése, afelett pedig 9% + van évente 50 eFt iparűzési adója.
Az ESZJA bevallást és az iparűzési adóbevallást kitölteni képes nyugdíjas számára még könyvelőre sincs szükség, bár ha ez gondot jelentene, akkor a piacon havi 10 eFt körüli összegért a szolgáltatás megvásárolható és ezért még az egyéni vállalkozói regisztrációt is elintézik a könyvelők.
Ha az adóhatóság vizsgálódna és adójogi szempontból a munkaviszony szabályait alkalmaztatná az ügylet valódi tartalma szerint, akkor viszont az adómentes sávra, illetve a 15% és a 9% közti különbségre az SZJA elmaradást a nyugdíjastól követelné a NAV. A NAV várhatóan nem szabna ki bírságot, de ha jogkövetési vizsgálatban megállapítaná, hogy önellenőrizni kell, akkor a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetni a különbözetre.
Ha az áfa szempontjából alanyi mentességet választó nyugdíjas havi 300 ezer forintos bevételre tesz szerint idén szeptembertől, akkor átalányadózóként NULLA lenne az adója, az iparűzési adóval együtt is legfeljebb 50 eFt kiadása lenne. Munkaviszonnyá átminősítés esetén azonban 180 eFt-nyi adót + önellenőrzési pótlékot kellene megfizetni úgy, hogy addigra, mire kiderül, hogy mit gondol a NAV az ügyletről már évek telhettek el.
Sajnos az adóhatóság nem fog konkrét álláspontot kifejteni az ügyben - a minisztérium meg pláne. Így az "az eset összes körülménye szerinti" jokövetési vizsgálat évekkel később mondhat bármi konkrétat, akár a korábbi állásfoglalásokkal szembemenve. A NAV ilyen miniügyletekre nem üzemeltet előzetes adómegállapítást.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján el lehetne határolni a megbízóval között vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól. Éppen a régikata 2013-as bevezetésekor helyezték hatályon kívül a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet és továbbra sincs egyértelmű bírósági gyakorlat, ráadásul minden eset más és más.
Mindazonáltal az átalányadózással jelentősen változott az állam által mesterségesen generált adóelőny, kisebb jövedelemnél a nyugdíjasok esetén még nőtt is. Jelenleg a munkaviszony egy nyugdíjas esetén 15% adóterhelést jelent. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként 2.320.000 Ft éves bevételig NULLA az átalányadózó adóterhelése, afelett pedig 9% + van évente 50 eFt iparűzési adója.
Az ESZJA bevallást és az iparűzési adóbevallást kitölteni képes nyugdíjas számára még könyvelőre sincs szükség, bár ha ez gondot jelentene, akkor a piacon havi 10 eFt körüli összegért a szolgáltatás megvásárolható és ezért még az egyéni vállalkozói regisztrációt is elintézik a könyvelők.
Ha az adóhatóság vizsgálódna és adójogi szempontból a munkaviszony szabályait alkalmaztatná az ügylet valódi tartalma szerint, akkor viszont az adómentes sávra, illetve a 15% és a 9% közti különbségre az SZJA elmaradást a nyugdíjastól követelné a NAV. A NAV várhatóan nem szabna ki bírságot, de ha jogkövetési vizsgálatban megállapítaná, hogy önellenőrizni kell, akkor a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetni a különbözetre.
Ha az áfa szempontjából alanyi mentességet választó nyugdíjas havi 300 ezer forintos bevételre tesz szerint idén szeptembertől, akkor átalányadózóként NULLA lenne az adója, az iparűzési adóval együtt is legfeljebb 50 eFt kiadása lenne. Munkaviszonnyá átminősítés esetén azonban 180 eFt-nyi adót + önellenőrzési pótlékot kellene megfizetni úgy, hogy addigra, mire kiderül, hogy mit gondol a NAV az ügyletről már évek telhettek el.
Sajnos az adóhatóság nem fog konkér álláspontot kifejteni az ügyben - a minisztérium meg pláne. Így az "az eset összes körülménye szerinti" jokövetési vizsgálat évekkel később mondhat bármi konkrétat, akár a korábbi állásfoglalásokkal szembemenve. A NAV ilyen miniügyletekre nem üzemeltet előzetes adómegállapítást.
Jelenleg nincs olyan jogszabály, amely alapján el jól el lehetne határolni a megbízóval között vállalkozói jogviszonyt a munkaviszonytól. Éppen a régikata 2013-as bevezetésekor helyezték hatályon kívül a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról szóló 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelvet és továbbra sincs egyértelmű bírósági gyakorlat, ráadásul minden eset más és más.
Mindazonáltal az átalányadózással jelentősen változott az állam által mesterségesen generált adóelőny, kisebb jövedelemnél a nyugdíjasok esetén még nőtt is. Jelenleg a munkaviszony egy nyugdíjas esetén 15% adóterhelést jelent. Nyugdíjas egyéni vállalkozóként 2.320.000 Ft éves bevételig NULLA az átalányadózó adóterhelése, afelett pedig 9% + van évente 50 eFt iparűzési adója.
Az ESZJA bevallást és az iparűzési adóbevallást kitölteni képes nyugdíjas számára még könyvelőre sincs szükség, bár ha ez gondot jelentene, akkor a piacon havi 10 eFt körüli összegért a szolgáltatás megvásárolható és ezért még az egyéni vállalkozói regisztrációt is elintézik a könyvelők.
Ha az adóhatóság vizsgálódna és adójogi szempontból a munkaviszony szabályait alkalmaztatná az ügylet valódi tartalma szerint, akkor viszont az adómentes sávra, illetve a 15% és a 9% közti különbségre az SZJA elmaradást a nyugdíjastól követelné a NAV. A NAV várhatóan nem szabna ki bírságot, de ha jogkövetési vizsgálatban megállapítaná, hogy önellenőrizni kell, akkor a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetni a különbözetre.
Ha az áfa szempontjából alanyi mentességet választó nyugdíjas havi 300 ezer forintos bevételre tesz szerint idén szeptembertől, akkor átalányadózóként NULLA lenne az adója, az iparűzési adóval együtt is legfeljebb 50 eFt kiadása lenne. Munkaviszonnyá átminősítés esetén azonban 180 eFt-nyi adót + önellenőrzési pótlékot kellene megfizetni úgy, hogy addigra, mire kiderül, hogy mit gondol a NAV az ügyletről már évek telhettek el.
Sajnos az adóhatóság nem fog konkér álláspontot kifejteni az ügyben - a minisztérium meg pláne. Így az "az eset összes körülménye szerinti" jokövetési vizsgálat évekkel később mondhat bármi konkrétat, akár a korábbi állásfoglalásokkal szembemenve. A NAV ilyen miniügyletekre nem üzemeltet előzetes adómegállapítást.