hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Óvadék munkaviszonyban

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A törvény lehetővé teszi, hogy a munkavállaló legfeljebb egyhavi alapbérének megfelelő összeget adjon át a munkáltató részére biztosíték jogcímén. A tipikusan érintett munkakörök: a pénztáros, a bérleteket, utalványokat kezelő munkavállaló, de belső ellenőrrel is érvényesen köthető ilyen megállapodás.

A biztosítékadásra vonatkozó szabályozás célja a káresemények megelőzése érdekében a szokásosnál is nagyobb odafigyeléssel történő munkavégzésre ösztönzés, a felelősségérzet növelése a munkavállalókban.

A biztosíték adásához szükség van a munkavállaló hozzájárulására.

Meghatározott munkakör esetén

A biztosítékot a munkavállaló pénzösszeg átadásával nyújtja, készpénzben vagy utalással történő teljesítéssel.

A felek a közöttük létrejött megállapodást rögzíthetik a munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor, de külön okiratban is a munkaviszony fennállása alatt.

Arra kell ügyelniük, hogy csak olyan dolgozóval köthető, aki a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket (értékpapírt, értéktárgyat) vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

Fogalmi elem a rendszeresség, így ha a munkavállaló csak eseti jelleggel vesz át pénzt, vagy ha azt csak őrzi, nem köthető megállapodás.

Ha időközben a felek módosítják a munkavállaló által betöltött munkakört vagy a munkaviszony megszűnik, a munkáltató köteles a biztosíték összegét haladéktalanul visszafizetni a munkavállaló részére, jegybanki alapkamattal növelt mértékben.

A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér tekintetében a megállapodás megkötése idején érvényes bér az irányadó.

Így ha például a megállapodás megkötésére a munkaviszony fennállása alatt kerül sor, az ebben az időpontban fennálló alapbért kell figyelembe venni, és nem a munkaszerződés megkötése idején aktuális bért.

Ha az alapbér összege nőne, a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan kell kezelni a biztosítékot, milyen szabályokat kell alkalmazni a felhasználására, mik az előnyei és lehetséges hátrányai?

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink