Öt fontos tudnivaló a bérpótlékokról

dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

2019.10.11., 06:15 Frissítve: 2019.10.11., 07:59

Tetszik

A munkaerő-hiány miatt egyre gyakoribb a dolgozók fokozott, illetve rendszertelen igénybevétele, amit a munkáltatónak jellemzően kompenzálnia kell. Érdemes így áttekinteni a bérpótlékfizetéshez kapcsolódó legfontosabb törvényi szabályokat, gyakori tévedéseket, félreértéseket.

1. Vasárnapi pótlék ritkán jár

Vasárnapi pótlék a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. §-a szerint abban az esetben jár, ha a munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor vasárnapi munkavégzéssel nem kellett, hogy számoljon. Ilyen esetekben a vasárnapi munkavégzés kompenzálandó, rendkívüli körülmény.

Ha viszont például a munkáltató vagy a munkakör vasárnap is rendeltetésszerűen működik (például vendéglátás), idényjellegű, megszakítás nélküli (például egészségügy) vagy társadalmi közszükségletet elégít ki, a vasárnapi munkavégzés nem kompenzálandó, mert az a munkavégzés szerves része.

Más a helyzet akkor, ha a vasárnap egyben munkaszüneti napnak is minősül, munkaszüneti napi munkavégzés esetén ugyanis minden esetben fizetendő bérpótlék, melynek mértéke 100 százalék.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb gyakori tévhiteket!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.