Országos sztrájkra készülnek a szakszervezetek

Megosztás Tetszik

Országos általános sztrájkot szerveznek a szakszervezetek, ha a parlamenti kormánytöbbség elfogadja munka törvénykönyvével kapcsolatos módosítási terveket. A megmozdulással teljes ipari parkokat is lezárnának – erősítette meg a Zoom.hu értesülését László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Megkezdik az országos általános sztrájk szervezését a munkavállalói szakszervezetek, amennyiben a parlament szerdán megszavazza a munka törvénykönyvének módosításait. Egyelőre az első lépéseket teszik meg, vagyis a szakszervezetek felmérik, hogy mekkora a hajlandóság egy ilyen akció támogatására. Erre a következő napokban kerülhet sor, azonban – László hangsúlyozta – egy, az egész országra kiterjedő munkabeszüntetést az év végi ünnepek miatt leghamarabb csak januárban lehetne megtartani.

Ha ilyen lépésre kényszerülnek a munkavállalói érdekvédők, akkor a mostani tervek szerint azok már nemcsak félpályás forgalomlassító, hanem egész pályás útlezárások lennének, amelyek akár teljes ipari parkok működését is ellehetetleníthetik – olvasható a Zoom.hu-n megjelent írásban.

Hétfőn Pécs környékén már megkezdődött a túlóratörvény ellen tiltakozó útlezárás. A 6-os főút pécsi elkerülőjén a tüntetők negyven autóval parkoltak le, ami 2-5 perces megállásra kényszerítette az arra járókat – tudósított a helyszínről a Népszava. A lap szerint ennek ellenére többen voltak, akik bátorítóan integettek, mint akik szitkozódtak a félpályás lezárás miatt.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a lapnak elmondta, minden megyeszékhelyen megkérték az engedélyt a félpályás útlezárásra, kedd reggel Szolnokon, a 4-es főúton háromnegyed 9-kor kezdődött a forgalomlassítás.

OLVASSA EL az Országgyűlés hétfői ülésén a törvényjavaslattal kapcsolatban lezajlott, heves indulatokkal fűtött vitáról szóló tudósítást is! 

Balhé az Országházban: így próbálja akadályozni az ellenzék a munkaidőkeret növelését

Az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés mai ülésén sem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező fideszes javaslat kapcsán kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Varga László (MSZP) követelte, hogy teljesítsék a szakszervezetek követelését, a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és a komoly béremelést. Értékelése szerint a munkaidőkeret 400 órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10-12 órás munkavégzést teszik lehetővé. Megjegyezte: a cégek jelentős része meg sem éri a három évet, a munkaidőkeret tervezett hosszát.

Szerinte az Országgyűlés házszabályellenesen zárta le a törvényjavaslat vitáját, és ugyancsak nem felelt meg a házszabálynak az, hogy hétfőn egyszerre szavaztak az ellenzék több mint 2900 (összesen 2925), napirendet módosító javaslatáról. Varga László kifogásolta Kövér László házelnök hétfői ülésvezetését, és azt firtatta, őt ki fogja megbüntetni.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt kérte a képviselőtől, nézze meg a foglalkoztatási adatokat és az átlagbért, mielőtt a munkavállalók kizsákmányolásáról beszél. Hozzátette: 2010-hez képest 800 ezerrel többen, összesen 4,5 millióan dolgoznak.

Megismételte a kormányzat álláspontját, mely szerint a törvényjavaslat célja, hogy lebontsák a bürokratikus akadályokat azok elől, aki önként többet akarnak dolgozni, hogy többet kereshessenek. Közölte, a túlmunka csak rendkívüli esetben rendelhető el, nem lehet minden nap rendszeresen beépíteni a munkaidőbe.

Mellár Tamás (Párbeszéd) is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett módosítását, amelyet rabszolgatörvénynek nevezett. Mi fog ezután jönni Magyarországon? Februárban majd behozzák az első éjszaka jogának törvényét? Hiszen, ha már megteremtették a mostani törvénnyel a jobbágyságot, akkor ahhoz jár ez is – vetette fel.

A Fidesz-KDNP történelmi felelősségét firtatta, mondván, háromszori kétharmados többséggel csak egy silány, félfeudális rendszert tudott létrehozni, amely inkább hasonlít a keleti despotikus rendszerekhez, mint a nyugati demokráciákhoz. Kétszeres Marshall-segélynyi európai uniós támogatásból olyan gyarmati gazdaságot tudtak létrehozni, amely csak úgy tud működni, hogy megfosztják a dolgozókat a jogaiktól – ecsetelte az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a kormánypártiak nem hagynak más lehetőséget egy olyan békés professzornak sem, mint ő, fütyülnie kell, mert különben a kormánypártiak "fütyülnek rá".   

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában megismételte: a törvényjavaslat célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson, és az meg is érje neki. Ezért támogatja a kormány, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget.

Szerinte ha valaki az ellenzéki felszólalásokból indul ki, akkor azt hiszi, hogy Magyarország egy folyamatosan pusztuló hely, de ezt cáfolják a többi között a foglalkoztatási adatok, a bérek emelkedése, a nyugdíjak értékének növekedése. Magyarország olyan hely, ahol meg kell küzdeni a jobb életért, de amely kis lépésekkel, jó irányba halad – tette hozzá.

Az államtitkári felszólalás közben ellenzéki képviselők folyamatosan bekiabáltak, mire az ülést vezető Hiller István csengetett, Dömötör Csaba azonban azt mondta, bírja a hangzavart, és nem irigyli a parlamenti alelnököt a pártja miatt. A szocialista politikus azt kérte az államtitkártól, tartózkodjon az Országgyűlés alelnökének bírálatától.

Varju László (DK) a túlmunka szabályainak tervezett változtatásáról azt mondta, hogy az a munkavállalók kiszolgáltatottságát teremti meg, és vissza kell vonni a törvényjavaslatot. Véleménye szerint farizeus magatartást tanúsítanak a kormánypártok, amely miatt őket ki kell űzni a parlamentből, s élesen bírálta ülésvezetése miatt Kövér László házelnököt és Lezsák Sándor parlamenti alelnököt.