Nők 40 nyugdíj: hogyan számít a kereseti korlátnál az alkalmi bér?

Megosztás Tetszik

Figyelembe kell-e venni a kereseti korlátnál az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló esetében, s ha igen, akkor a teljes kifizetett összeget vagy csak a mentesített keretösszeg feletti részt? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

„Cégünk mezőgazdasági idénymunkára szeretne alkalmazni egy hölgyet, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette még van egy 40 órás bejelentett munkaviszonya is (minimálbért kap). Kérdésünk, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét figyelembe kell-e venni a kereseti korlátnál, és, ha igen, akkor a teljes kifizetett összeget vagy csak a mentesített keretösszeg feletti részt? Másik kérdésünk, hogy, ha ugyanezt a hölgyet az idénymunka keretében vasárnapra osztjuk be dolgozni, kell-e 50 százalékos vasárnapi pótlékot fizetni a részére?” – kérdezte olvasónk.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efotv.) 9. paragrafusának (2) bekezdése szerint az alkalmi foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania, és bevallást benyújtania, feltéve, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha a részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének a szorzatát – kezdte válaszát szakértőnk. A mentesített keretösszeg tehát egyenlő a foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva 5110 forinttal (illetve garantált bérminimum esetén 5940 forinttal). Amennyiben a megszerzett jövedelem ennél több, abban az esetben a különbözetet be kell vallani.

Például, ha 10 napig foglalkoztatta a munkáltató az alkalmi munkavállalót óránként 900 forintos alapbérrel, akkor

–       a mentesített keretösszeg: 10 nap x 5110 forint = 51 100 forint,
–       a megszerzett jövedelem: 10 nap x 8 óra x 900 forint= 72 000 forint.

Így az adóbevallásban a 72 000-51 100 = 20 900 forint összeget kell szerepeltetni.

Ahogyan arra a kérdező is utalt, a vonatkozó rendelkezések szerint addig, amíg a nyugdíjban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az úgynevezett éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének a 18-szorosát; ez idén 111 000 forint x 18 = 1 998 000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell (Tny. 83/B §).

Az Efotv. szerint a munkavállaló az e törvény szerinti foglalkoztatása alapján

a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot (10. § (1) bekezdés).

A (2) bekezdés alapján a nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. Azaz a kereseti korlátozásnál figyelembe kell venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet azzal, hogy nem a megfizetett munkabért, hanem a közteher nagyságát (a nyugdíjjárulék alapját) kell hozzászámítani.

Bár a vasárnapi beosztás egyszerűsített foglalkoztatás esetén nincs korlátozva, azonban a bérpótlékok rendszerét megfelelően kell alkalmazni. Ötven százalékos mértékű vasárnap pótlék abban az esetben jár, ha a munkavállaló vasárnap rendes munkaidőben munkavégzésre kizárólag azért osztható be, mert a foglalkoztatására több műszakos tevékenység keretében kerül sor, készenléti jellegű munkakörben dolgozik, vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál kerül sor az alkalmazására.

A fent jelzett „kizárólag” feltétel azért lényeges, mert, ha bármely más eset alapján elrendelhető a vasárnapi munkavégzés, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. Tehát a pótlékra jogosultság a fentiektől függ.

Ha például a munkáltató (vagy a munkakör) rendeltetése folytán vasárnap is működő vagy megszakítás nélküli, nem jár pótlék a dolgozó részére. A kérdésben nem szerepel, hogy milyen jellegű mezőgazdasági munkáról van szó, de a leírtak alapján jó eséllyel az idényjellegű munkáltatói tevékenység jöhet szóba, ami azt jelenti, hogy a munkavégzés – munkaszervezéstől függetlenül – az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Amennyiben így van, abban az esetben nem illeti meg vasárnapi pótlék az érintett dolgozót.