Mutatjuk, mi a különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között

Megosztás Tetszik

Van-e különbség átlagos létszám és átlagos statisztikai létszám között? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

Üzemi tanácsnál például átlagos létszámot ír a munka törvénykönyve (Mt.), más helyeken (csoportos létszámcsökkentés, szakszervezet) viszont átlagos statisztikai létszámot. Úgy tudom, utóbbiba sok munkavállaló nem számít bele, akik egyébként munkaviszonyban állnak. Üzemi tanácsnál az Mt. szándékosan hagyta el a statisztikai szót (236. § (1) bekezdés), mert az például valamennyi munkavállalót érint vagy csak pontatlan? Ha szándékosan hagyta el, akkor az átlagosba minden munkavállaló beletartozik? – részletezte kérdését olvasónk.

Valóban van különbség az átlagos létszám és az átlagos statisztikai létszám között – kezdte válaszát szakértőnk. Az elhatárolás szempontjait a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. KSH-közlemény tartalmazza.

Az alkalmazásban állók munkajogi állományi létszámába tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától a jogviszony megszűnésének napjáig. Azaz az adott munkáltatóval az Mt. szerinti munkaviszonyban (ideértve a szövetkezet és tagja, illetve a társas vállalkozás és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt) közalkalmazotti, közszolgálati, hivatásos szolgálati – ideértve a szerződéses katonákat is – bírói, ügyészi szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni.

Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámába ennél szűkebb kör tartozik. Ide sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve:

– a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától,

– a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli, ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja),

– a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után,

– az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők (például beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt),

– az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól,

– a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból (például több hónapos rekreációs szabadság stb.) a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától,

– az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától.

Nem tartoznak tehát sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba az egyéb foglalkoztatottak (munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, az adott gazdasági szervezet tevékenységében aktívan résztvevő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként munkadíj-kifizetésre egyáltalán nem kerül sor stb.).

Alapértelmezésben az átlagos állományi létszám a munkavállalók (munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, egyéni vállalkozó és nem fizetett segítő családtagjai) folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe, el kell osztani a hónap napjainak számával.

Az adott hónap naptári napjainak számával kell osztani abban az esetben is, ha a gazdasági szervezet csak a hónap egy részében működött. Az éves átlagos állományi létszám a leírtak alapján már kiszámított havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Természetesen az átlagolást abban az esetben is így kell elvégezni, ha a munkáltató működése a vonatkozási időszaknak csak egy részére esett. (Az átlagos állományi létszámnak – beleértve az átlagos statisztikai állományi létszámot is – napi létszámnyilvántartáson alapuló számítása helyett a KSH a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató úgynevezett kisszervezetek esetében ettől eltérő módszer alkalmazását is engedélyezheti, például az átlagszámítás a havi nyitó és záró létszámból is történhet.)

A KSH az útmutatóban azt határozza meg, hogy a létszám statisztikai csoportosítása szerint a munkavállaló hova sorolandó, arra azonban nem utasít, hogy az adatokat egész vagy törtszámban, esetleg valamilyen módszer alapján redukálva kell-e jelenteni. A statisztikai adatgyűjtésekben az adatokat, ha erre eltérő utalás nincs, általában tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egész számban kell közölni.

Az üzemi tanács megválasztásakor az átlagos létszámot kell alapul venni, melybe valamennyi, a munkáltatónál munkaviszonyban álló személy beletartozik (ehhez képest a statisztikai állományi létszám jóval szűkebb fogalom).